Logisztikai szövetség: Magyarország regionális elosztóközponttá válik

Magyarországból e-kereskedelmi regionális elosztó központ válik

A szövetség az MTI-nek pénteken küldött közleményében kiemelte, hogy az általuk szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián Herceghalmon elhangzott, Magyarországnak kiváló adottságai vannak ahhoz, hogy az interneten rendelt, az Európai Unión kívülről érkező áruk regionális elosztóközpontja legyen, azonban a munkaerőhiány problémát jelent.

A közleményben ismertetik, tavaly 1200 milliárd forintos forgalmat ért el a hazai online értékesítés, 30 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest a 2020-as 45 százalékos növekedés után. A teljes kiskereskedelmi forgalom már mintegy tíz százalékát teszi ki az online értékesítés, és a markáns bővülés a következő években sem áll meg.

A közlemény szerint a konferencián Bakai Kristóf Péter dandártábornok, Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vámszakmai főigazgatója elmondta, a nem uniós tagállamokból Magyarországra érkező, és itt vámkezelt áruk túlnyomó többségének más uniós ország a célállomása, ez is mutatja Magyarország regionális elosztóközpont helyzetét. Miután tavaly július 1-jével megszűnt a korábbi kedvezményes elbírálás az Európai Unión kívülről érkező, 22 euró érték alatti küldeményeknél, azok áfakötelessé váltak és valamennyi küldeménynél csökkentett adattartalmú vámárunyilatkozatot kell benyújtani – fejtette ki a konferencián Bakai Kristóf Péter a tájékoztatás szerint.

Hozzátette, a szervezet informatikai fejlesztésekkel és képzésekkel előre készült erre az elosztószerepre a kisérétkű csomagoknál. Ez a tavalyi eredmények alapján sikerült is, mert a második félévben beérkező mintegy 15 millió ilyen áru körülbelül 10 százaléka marad Magyarországon, a többit továbbszállították a környező uniós államokba, még Németországba is. A forgalom tovább erősödik, idén pedig már havi 3 millió kisértékű árut vámkezelnek.

A 22 euró alatti küldemények áfakötelezettségéből tavaly második félévben több mint 12 milliárd forint adót szedett be a NAV. A nagy e-kereskedelmi platformok többsége már a vásárlás pillanatában beszedi a vásárlótól, és automatikusan megfizeti egy uniós adóhatóságnak az úgynevezett IOSS-rendszerben, ahonnan szétosztják a tagállamok között a címzettek alapján. Ezen keresztül tavaly 11,2 milliárd forint áfa folyt be a magyar költségvetésbe. Aki olyan webshopból vásárol, amely nem tagja az IOSS-rendszernek, akkor ő maga, vagy a szállítmányozó cég tudja teljesíteni a fizetési kötelezettséget, utóbbi a kézbesítéskor szedi be az adót, majd továbbítja az adóhivatalnak. Tavaly a szállítmányozók így 738 millió forint, míg a vevők közvetlenül, az eVÁM-rendszerben 291 millió forint áfát fizettek be – ismertette Bakai Kristóf Péter a közlemény szerint. (MTI)