Liz Truss: realisztikusabb kereskedelemre kell visszatérn

Szerző: Trademagazin Dátum: 2025. 06. 16. 11:26

Realisztikusabb kereskedelemre kell visszatérni, amely országok közötti megállapodásokon alapul – mondta Liz Truss, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke a Budapest Global Dialogue című rendezvényen hétfőn Budapesten.

Liz Truss korábbi brit miniszterelnök a Magyar Külügyi Intézet és az indiai Observer Research Foundation közös, Budapest Global Dialogue című konferenciáján a Corinthia Budapest hotelben 2025. június 16-án. MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Külügyi Intézet (MKI) és az indiai Observer Research Foundation (ORF) közös konferenciájának nyitó panelbeszélgetésében Liz Truss úgy fogalmazott: az európai hatalom hanyatlásának oka, hogy nincs elegendő befektetés a védelmi iparban, nincs technológiai verseny. Túl kevés technológia jön Európából, és tőkéjüket a meglévő cégek is döntően az Egyesült Államokból kapják – mondta.

„Masszív hanyatlás tapasztalható az európai gazdasági és biztonsági erőben”

– jelentette ki, hozzátéve: a Kereskedelmi Világszervezet kudarcot vallott, a koronavírus-járvány jól rávilágított arra, mennyire törékennyé váltak a globális ellátási láncok.

A volt brit miniszterelnök szavai szerint racionális döntés volt Donald Trumptól, hogy újra akarta szervezni a globális kereskedelem rendszerét.

„Én támogatok egy olyan rendszert, amely kétoldalú megállapodásokon alapul, és nem azon, hogy egy szabály mindenkinek jó. Ez utóbbi eddig sem működött, és nem is volt kikényszeríthető”

– magyarázta, hozzátéve: a következő időszakban új megállapodások kötésére nyílik lehetőség. Hangsúlyozta, hogy továbbra is az Egyesült Államok a legerősebb ország a világon.

Eric X. Li, a kínai Chengwei Capital befektetési cég elnöke azt mondta: Kína volt az egyik legnagyobb nyertese a globalizációnak. Problémának nevezte ugyanakkor, hogy a Nyugaton a gazdasági előnyök nem úgy oszlottak el, hogy az kielégítette volna a társadalom különböző rétegeit, ezért „belső forradalom, lázadás tört ki a globalizáció ellen.”

Rámutatott: az Egyesült Államok és a Nyugat a magja volt a globalizációnak, míg a fejlődő országok a globalizáció perifériájára szorultak.

„Úgy tervezték, hogy a kutatás-fejlesztésért, pénzügyekért, hadászatért a Nyugat felelt, mi meg az olcsó munkaerőt adjuk, és eladjuk a természeti erőforrásainkat. Mi ezzel nem tudtunk egyetérteni”

– hangsúlyozta, megjegyezve: Kína feljebb szeretett volna lépni az értékláncban, ezt pedig az Egyesült Államok egyfajta fenyegetésként élte meg.

„Az USA azt gondolta, ha Kína fejlődik, előbb-utóbb liberális gazdasággá, társadalommá válik, de mi ezt nem írtuk alá” – szögezte le Eric X. Li. Hozzátette: ha az Egyesült Államok szeretné Kínát korlátozni, akkor „nagyon elhibázott taktikát követ”. A kínaiak készek arra, hogy együttműködjenek, hiszen jelenleg Kína a legnagyobb ipari hatalom a világon – hangsúlyozta.

John Mearsheimer amerikai politológus, a Chicagói Egyetem professzora a közelmúlt legfontosabb eseményének nevezte azt, hogy az unipoláris világrendből megtörtént a multipoláris világrendbe való átmenetet.

Elmondása szerint amikor Kína gazdaságilag erős lett, katonai erővé formálta át ezt az erőt, elkezdett „izmozni”, ezért ijedtek meg tőle. A professzor kiemelte: az Egyesült Államok minden lépést meg fog tenni, amivel le tudja lassítani a kínai gazdaságot és erősíteni tudja a sajátját.

„A vámokkal megpróbáljuk modernizálni, újrarendezni az amerikai ipari bázist, és Kínát gyengíteni”

– mondta, hozzátéve: a gazdasági versenyt külön kell választani a biztonsági versenytől. „Az Egyesült Államok megpróbálja elfojtani Kína csúcstechnológiás fejlődését, de mindenki kereskedni fog a kínaiakkal” – mutatott rá.

Szandzsiv Szanjal, az indiai miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének tagja arról beszélt, hogy véleménye szerint a jövőben kétoldalú megállapodások hálózata alakul majd ki két nagy, egymással versengő, gravitációs súlyközponttal: az Egyesült Államokkal és Kínával. Ez a hálózat nem fog két blokkra szakadni, lesz köztük kereskedelem, a többieknek pedig „ide-vagy oda be kell sorolni, bár nem kell úgy választani a nagyhatalmak között, mint a hidegháború alatt” – fejtette ki.

Szandzsiv Szanjal kiemelte, hogy India már aláírt szabadkereskedelmi megállapodást Ausztráliával, az Egyesült Királysággal, és előrehaladott tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, illetve az Egyesült Államokkal is.

Mindez azonban nem azt jelenti, hogy nem fognak kereskedni Kínával – közölte, jelezve: áruban Kína, szolgáltatásban pedig a Nyugat a legnagyobb partnerük.

Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke kijelentette: az elmúlt pár évben az európai vezetők a liberális ideológia egyik legagresszívabb verzióját fogadták el. Rámutatott: Magyarország korán rádöbbent arra, hogy új erőforrásokat kell találni, nem lehet egyszerűen csak követni azt, ami globálisan megy, nem lehet csak a meglévő ideológiákat követni.

„Olyan korszakba lépünk be, amikor vissza kell nézni, hogy megtaláljuk az erő igazi forrásait. Ez új versenyidőszak” – húzta alá.