Lex trappistsa – lex uborka

A legújabb ilyen jogszabályt méltán nevezhetjük magyar uborkagörbületi törvénynek. A rendelet szerint Magyarországon hamarosan csak kerek alakú sajt lesz trappista néven forgalmazható, hasáb formájú nem. Az új magyar jogszabály és a kígyóuborka paramétereit (egyebek mellett a görbületét is) szabályozó 1988-as EU-s rendelet közötti hasonlóságot nem lehet nem észrevenni.

A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk: a lex trappista szerint ugyanis a hasáb formájú trappista nem is trappista, az uborkagörbületi jogszabály ezzel szemben csak annyit mondott, hogy a görbe kígyóuborkát nem lehet első osztályúnak nevezni, de azért maradhatott kígyóuborka.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség álláspontja szerint a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket, így a trappista nélkül maradhat a sajtos-tejfölös tészta. A hazai gyártók számára azonban ez csak egy látszólagos – és minden bizonnyal átmeneti – védőernyő. A valódi segítség az lenne, ha a hazai agrárpolitika a magyar állattenyésztést, a tejtermelést és -feldolgozást segítené abban, hogy a hatékonyságot javítja, így a szereplők versenyképesebb – akár nemzetközi piacokon is értékesíthető – termékeket állíthatnának elő.

Ezzel szemben a Gazdasági Versenyhivatal tej- és tejtermékek áralakulást vizsgáló friss jelentése szerint 2024-ben Magyarországon a tej és a tejtermék árak leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedtek. A GVH a növekvő költségek között több olyat is azonosított, amelyek valamilyen hazai gazdaságpolitikai intézkedés következményei voltak (minimálbér emelés, EPR-díjak, rezsiköltségek).