Levek sűrűjében

Szerző: trademagazin Dátum: 2008. 02. 29. 08:00

Folyamatosan nő az igény a prémium kategóriájú gyümölcslevekre, de térnyerésüknek a HoReCa-szegmensben is gátat szab még az árérzékenység – állítják a szakemberek. Ennek ellenére a gyártók a vendéglátásnak szánt termékek fejlesztésekor egyértelműen a minőségre koncentrálnak.Világtrendnek is nevezhetjük, hogy a fogyasztási igények egyre jobban a szénsavas üdítőkről az ásványvizek, a gyümölcslevek és a jeges teák felé tolódnak el – nincs ez másképp Magyarországon sem.
Az utóbbi évek kutatásai szerint a HoReCa területén a klasszikus gyümölcslevek értékesítésének megoszlása az egyes üzlettípusokban nagyjából változatlan képet mutat: harmaduk az éttermekben fogy, ötöde a pubokban, kocsmákban és a szórakozóhelyeken kerül a vendégek poharába, a szálláshelyek forgalma nem éri el a 10 százalékot. Az alacsonyabb kategóriájú vendéglátóüzletekben fogy az italfajta hozzávetőlegesen 40 százaléka.

Élményfokozó kis üvegek
– Nem is csoda tehát, hogy a vendéglátásban többségben még mindig a nagyobb kiszerelésű termékeket részesítik előnyben. Ettől azok az üzletek térnek el, amelyek magasabb szintű szolgáltatást kívánnak nyújtani – osztja meg velünk piaci tapasztalatait Steiner Gábor, a Rauch Hungária Kft. HoReCa-értékesítési igazgatója. – Előbbieket a Rauch esetében a Happy Day egyliteres gyümölcslevei képviselik, utóbbiakat pedig a 0,2 literes Rauch Prémium termékek, amelyek között a hagyományos ízek mellett különleges ízkombinációk is szerepelnek, mint a kókusz-ananász, illetve a narancs-sárgarépa-citrom.
A jelentős gyártó és forgalmazó cég mindegyike kínál nagyobb kiszerelésű terméket, de a szakemberek inkább a kis kiszerelések fejlesztésében látják az értékesítési pozíciók őrzésének, növelésének lehetőségét.
A SIÓ termékek új csomagolási (0,2 literes üveg) dizájnja például sikeresen debütált a HoReCa-ban 2007-ben.
– Szinte a teljes gasztronómiai szegmensben jelen vagyunk mind a SIÓ, mind a hohes C márkával: a standard éttermi vendéglátásban (pubok, kávézók, vendéglők), szállodákban és szórakozóhelyeken üveges és dobozos kiszerelésű termékeinkkel, illetve a 0,5 literes PET-palackos termékekkel a büfé kategóriában – fogalmaz Kaszás Attila, a Sió-Eckes Kft. HoReCa-terület vezetője. – Két szempont hangsúlyos ebben a szegmensben. Egyrészt olyan kiszerelésekkel történő megjelenés, ami emeli a HoReCa-partnerek szolgáltatásának színvonalát, másrészt a fogyasztók közvetlen elérése. A SIÓ kis üveges kiszerelése lehetőséget biztosít mindkettőre, elegáns, kellemes kialakítású forma, ami fokozza a fogyasztói élményt. Tehát elmondható, hogy az elsődleges lehetőség a differenciálásban van, hiszen nagyon erős versenyhelyzet kihívásai tapasztalhatók a szegmensben.
Szabó Ibolya, a Coca-Cola Magyarország közkapcsolati és kommunikációs vezetője fontosnak tartja megemlíteni, hogy a gyümölcsleveket tekintve a hangsúly nem csupán az egyes termékeken, ízeken van, hanem az azok összességéből létrejött minőségi termékválasztékon, hiszen így lehet leginkább megfelelni hosszú távon a különböző fogyasztói és kereskedelmi igényeknek.
– A 2002-ben bevezetett Cappy márka egyre előkelőbb helyet szerzett magának az azonnali fogyasztási helyszíneken. Nagyon jók a fogyasztói vélemények, a vendéglátósok részéről pedig egyöntetű a vélemény, hogy az üveges kiszerelés, a Cappy üvegpohár és a hűtött prémium termék tovább építi a vendéglátóhelyek arculatát – hangoztatja Szabó Ibolya. – A 0,2 literes kiszerelések egyik jelentős előnye, hogy a vendég látja: a gyümölcslevet előtte bontják fel, így biztos lehet benne, hogy azt a minőséget kapja, amire számít, amit elvár. Másik érv a kis üveges kiszerelésű gyümölcslevek mellett: a napi fogyás, elszámolás könnyebb nyomon követhetősége, illetve – a kisebb volumenű ízek megjelenésével – a szélesebb termékkínálat a vendéglátóhelyeken.
Az osztrák eredetű Pago prémium gyümölcslé jelenlegi magyarországi forgalmazója a Marker’ 98 Kft. Móritz László, a Pago BA menedzsere szerint cégük is a minőséget legfőbb szempontként kezelő vendéglátósokat tekinti fő célcsoportjának. A termék 0,2 literes változatát 16 ízben kínálják, de a 0,33 és 0,75 PET-palackos kiszerelésben is komoly az ízválaszték.
Hasonlóan a minőségre épít a már 8 éve hazánkba érkezett Pfanner gyümölcslevek forgalmazója, az In-Food 2000 Kft. Dukai Tamás gasztronómiai vezető kérdésünkre a széles íz- és kiszerelésválasztékot (a 2 literes Tetra doboztól a 0,2 literes üvegesig), valamint a színezőanyag- és tartósítószer-mentességet emelte ki termékeik sikerének fő alapelemeként.

Ízek és megközelítések
Természetesen ezen a kompetitív piacon önmagában a jó termék sem elég a vendéglátós partnerek elégedettségéhez, ezért a forgalmazók komplex üzleti megoldásokat keresnek. Egyrészt megpróbálják kihasználni termékeik – gyümölcslé mellett ásványvíz, energiaital, szénsavas üdítő – közös értékesítésében rejlő szinergiákat, másrészt reklámeszközök széles skálájával és különféle, akár a partnerre szabott akciókkal is segítik az arculatépítést és a közös kommunikációs célok elérését.
Tény, hogy az elmúlt két-három évben lassan, de emelkedett a nektárok és a 100 százalékos gyümölcslevek népszerűsége. A vendéglátóhelyeken – a nyugat-európai gyakorlattal ellentétben – a hagyományos ízek a legkedveltebbek – a „szűkített alapszortiment” ezért általában a Nielsen kutatásai által is favoritként jelzett ízekből áll: barack, narancs, alma és egy-egy vegyes íz. Kaszás Attila szerint növekedési fázisban van a körte, ananász, eper, Steiner Gábor a különlegességek közül még a mangót is ehhez a listához teszi. Dukai Tamás állítja, hogy a befutók között lesznek a gyümölcslevek között viszonylag új, de mégis jól ismert ízek, például a zöldalma, a vérnarancs, és a bogyósok közül a fekete ribizli, szeder és áfonya. A különleges „mixek” tipikusan kis kiszerelésekben kerülnek a vendégek elé, remek kombináció például, de nyilván inkább csak a magasabb szintű vendéglátásban eladható a Pago szilva-répa-lime kuriózum gyümölcsitala.
– Már itthon is látjuk megjelenni azt a nyugat-európai trendet, miszerint a fogyasztók egyre inkább utána járnak annak, hogy mitől lesz egy termék minőségi termék, mit vásárol a pénzéért, milyen a gyümölcstartalma, milyen vitaminok vannak benne. És ezekre már a HoReCa-ban is rákérdezne – ez lehet az oka Szabó Ibolya szerint az egészséges életmód követőinek készülő termékek fokozódó keresletének.
A Pfanner márka négy különböző ízt kínál ebben a kategóriában, tavaly pedig a Rauch osztrák üzeme kezdte meg két íz gyártását biztonsággal ellenőrizhető gyümölcsalapanyagokból: almából és körtéből. Ami viszont a vitaminnal és ásványi anyagokkal dúsított termékeket illeti – ez hazánkban még ritka.

A jövő: érték és élvezet
Milyen lehet e termékek jövője, mit tartanak a fejlesztés megfelelő irányának a gyártók?
A SIÓ az újításokat elsősorban a modern gasztronómiában tervezi. Itt elsősorban a kis kiszerelésekkel és a PET-palackos SIÓ fresh&fruit gyümölcsitalokkal terjeszkednek. Kaszás Attila szerint a feltörekvő és még dinamikusan fejlődő alapanyagok elsősorban a fitnesz-trendeket követik, és azzal együtt változnak.
A HoReCa-szegmensben egyértelmű a minőségi, márkás és magasabb gyümölcstartalommal rendelkező gyümölcslevek térnyerése – hangsúlyozza a SIÓ szakembere.
Ezt a véleményt osztja Szabó Ibolya is:
– Olyan prémium kategóriájú termékek lehetnek hosszú távon sikeresek, amelyek kiváló minőséget, széles ízválasztékot, folyamatos innovációt tudnak felmutatni. Ezek mellett a gasztronómiai partnerek számára a szolgáltatás minősége kiemelt szerepet játszik, illetve a vendéglátást elősegítő eszközök biztosítása.
– A különleges ízek mindig a változatosság, a megújulási képesség üzenetét hordozzák a fogyasztó felé – hangsúlyozza Móritz László. Véleménye szerint egy megbízható, elismert márka esetében az azonos minőségű, magas élvezeti értékű, de alacsonyabb gyümölcstartalmú, különleges ízkombinációk kifejlesztése is sikeres lehet.
Steiner Gábor az ízeket illetően „konzervatívabb”. Az ő jövőképe szerint „a piacon az ízek kevésbé változnak, a kiszerelés viszont egyértelműen a kisebb üveges kiszerelések felé tolódik, illetve erősödik a bio- és egészséges termékek térhódítása és kedveltsége is”.
– A magyar piac mindenre nyitott, bár nehezen meghatározható, hogy egy új, egyedi ízvilággal rendelkező termék hosszú távon életképes-e a fogyasztók körében – foglalja össze a termékfejlesztés nehézségeit Dukai Tamás. Biztos benne, hogy ha a gasztronómiában végül valóban csak a kis üveges vagy PET-palackos termékek forgalmazása lesz megengedett, a fogyasztók nagyobb bizalommal lesznek a vendéglátósok iránt is.
KG

Kapcsolódó cikkeink