Kiaknázatlan lehetőségek a juh- és kecsketenyésztésben
Magyarország természeti adottságai kiválóak a juh- és kecsketenyésztésre, ám jelenleg még nagyon sok kiaknázatlan lehetőség van az ágazatban – idézi az agrárminiszter Agrárminisztériumban megrendezett juhtenyésztési fórumon elhangzott szavait az agrarszektor.hu. Nagy István hozzátette, világszerte növekszik a juhhús fogyasztása, ennek kiszolgálására érdemes felkészülnie a juhászoknak.
A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében van – mondta el Nagy István agrárminiszter. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek zöme külföldre, az EU országaiba kerül. Exportunk döntő részét az élő pecsenyebárány teszi ki (kb. 600 ezer egyed évente), kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll. Mindezek révén az ágazat érdemben járult hozzá az agrárium tavalyi rekord export-árbevételéhez. A juhászatban azonban hatalmasak a kiaknázatlan lehetőségek.
A fejlődést technológiai megújítással, a szervezettség fokozásával, új célpiacok felkutatásával, valamint a magasabb feldolgozottságú termékek értékesítésével lehetne elérni – tette hozzá Nagy István. Fontos lenne a juh belpiaci értékesítésének növelése is, hiszen amíg idehaza 0,35 kg/fő/év a fogyasztás, addig ugyanez az érték az unióban átlagosan 1,9 kg/fő/év. Ma nagyjából 8600 családnak ad fő- vagy mellékjövedelmet az ágazat, de ez növelhető lenne.
A magyar juhágazat támogatása a termeléshez kötött támogatás bevezetése révén jelentős mértékben nőtt az elmúlt években – fogalmazott a mezőgazdaságért felelős államtitkár. Feldman Zsolt a részletekről szólva elmondta, ez 2018-ra 22 millió eurót, mintegy 6,8 milliárd forintot jelentett a juhászoknak és nagyjából 7500 forintot egy egyedre bontva. Ezzel 2020-ig számolhatnak is a termelők. Ezt a forrást egészítik ki az átmeneti nemzeti támogatások is. A jövőben gondot kell fordítani a fajtaösszetétel korszerűsítésére, a tartási és takarmányozási körülmények megújítására és a szaporaság emelésére.
Kereskedelmi oldalról az jelenthetne áttörést, ha megjelennének a szakmai alapokon szerveződő termelő-értékesítő szövetkezetek.
Az eredmények elérését számos pályázati lehetőség is segítette eddig – mondta el Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. A beruházási támogatásokat eredetileg 4 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ezt a kormányzat a beérkező igények arányában 6,7 milliárdra emelte. Kétmilliárd forint értékben pályáztak a juhtenyésztők trágyatárolók építésére, támogatást kaptak az őshonos fajtákat tartói és előkészületben van egy, a tejtermelést segítő pályázati lehetőség is. (agrarszektor.hu)
Kapcsolódó cikkeink
Állatjólét és fenntarthatóság – Az európai állattenyésztők 2030-ig tartó jövőképe
Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai…
Tovább olvasom >Tovább erősödnek az agrárkapcsolatok Magyarország és Laosz között
Magyarország tovább erősíti partnerkapcsolatait Laosszal a mezőgazdaság és az oktatás…
Tovább olvasom >A vidékfejlesztési források hatékony felhasználásával megújulhat a hazai állattenyésztés
A hazai állattenyésztést sújtó problémák enyhítésére, az ágazat versenyképességének javításra…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >