Lesújtó prognózis: az elmúlt tíz év leggyengébb hazai almatermése várható
Magyarország almatermése az előzetes becslések szerint mindössze 300-350 ezer tonna között alakul a tavalyi 520 ezer tonnát követően.
Magyarországon az idei évben mindössze 350 ezer tonna almatermés prognosztizálható, de nem zárható ki az sem, hogy – a termésre negatív hatást gyakorló tényezők vártnál kedvezőtlenebb alakulása esetén – a 300 ezer tonnát is alig fogja elérni. Hasonlóan gyenge termést utoljára a drasztikus fagykárok miatt 2007-ben (214 ezer tonna), majd 2011-ben (300 ezer tonna) szüreteltünk. Az idei, nagyon gyenge termés mögött álló okok sokrétűek, és részben pontosan nem is beazonosíthatók. Már tavasszal, a virágzás időszakában azt tapasztaltuk, hogy az extenzívebb művelési rendszerű (jellemzően MM106- vagy erősebb alanyú), öntözetlen ültetvényekben gyenge a virágzás, míg az intenzív, öntözött ültetvényekben (mely azonban csak a hazai almatermő felület negyede) fajtától függően közepes-jó a virágzás mértéke. A gyenge virágrügy-berakódottság és -kondíció okai nehezen megfejthetők, de valószínűsíthetően a tavaly nyári és őszi aszállyal vannak összefüggésben, miközben a tavalyi termésterhelés sem volt nagy: gyenge közepes termést (520 ezer tonna) szüreteltünk. Idén tavasszal a jelentősebb fagykárok elkerülték az almaültetvényeket, bár az almatermő felület ¾-ét adó észak-keleti országrészben a húsvétot követő három napban, vagyis a virágzáskezdetet megelőző héten voltak jelentős, mínusz 2-6 °C közötti lehűlések. Mint később bebizonyosodott, ezek az éjszakai fagyok nem is elsősorban drasztikus és jól látható virágkárokat okoztak, hanem látens módon rontották a terméskötődést, és nagyon jelentős júniusi tisztuló hullást eredményeztek. Ezekre a folyamatokra valószínűleg már nagyon jelentős, további negatív hatást fejtett ki – a gyakorlatilag tavaly nyár óta tartó – jelentős csapadékhiány.
Az öntözött ültetvényeken jobb a termés
A negatív időjárási hatások együttes eredője az lett, hogy mára mindössze 300-350 ezer tonna közötti termésben reménykedhetünk. Nagyon fontos összefüggés (amit most már több éve tapasztalunk), hogy az intenzív művelési rendszerű, öntözött, magas technológiai színvonalú ültetvényekben most is általában kielégítő vagy jó a termés, míg az extenzívebb, öntözetlen vagy alacsonyabb technológiai színvonalon művelt ültetvényekben többnyire gyenge a termés. A termés hasznosítási irány szerinti megoszlása még csak relatíve tág intervallumban adható meg: jelenlegi becslésünk szerint az idei termésből mindössze 170-190 ezer tonna lehet a sűrítménycélú léalma, 20-40 ezer tonna az egyéb feldolgozóipari szegmensbe kerülő ipari alma, 100-120 ezer tonna az étkezési alma. Jelenleg nagy bizonytalanság van abban, hogy a várható termésből mennyi lesz az étkezési és az ipari alma, ami több okra vezethető vissza.
Kapcsolódó cikkeink
AM: végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >Végéhez ért az idei betakarítás és a vetés
Befejeződtek az idei évben az őszi betakarítási és a vetési…
Tovább olvasom >Főzve, sütve és feldolgozott formában is egészséges csemege a szelídgesztenye
Elmaradt a megszokottól az idei szelídgesztenyetermés. Az őszi-téli időszak kedvenc…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >