Lendületben a magyar energiatárolás: napelemes csúcsokhoz ipari válaszok érkeznek

Június 25-én új napelemes rekord született: 6245 megawattra nőtt a magyarországi termelés, dél körül pedig az ipari naperőművek önmagukban is képesek voltak lefedni az ország áramigényét – közölte az Energiaügyi Minisztérium. Az ilyen csúcsteljesítmények ugyanakkor nehézségeket is okoznak a rendszerirányításban: a dél körüli órákban lecsökken az árampiac ára, majd a naperőművek teljesítménycsökkenésével megugrik a kereslet, ami drága importra kényszeríti az országot. A megoldás kulcsa az energiatárolás.

A válasz nem váratott sokat magára: június végén a Mavir Szolnokon adott át egy hálózati integrált energiatárolót, amely 20 megawattos teljesítményével és 60 megawattórás kapacitásával képes kiegyenlíteni a napi termelési ingadozásokat. Pár nappal korábban a MET csoport jelentette be újabb, ezúttal 40 megawatt teljesítményű és 80 megawattóra kapacitású energiatárolóját a Dunamenti Erőmű területén. Ez utóbbi már nem az első ilyen létesítményük a térségben, és a beruházás nagyságrendjét jól mutatja, hogy a mostani egységek együttesen Budapest teljes közvilágítását négy órán keresztül tudnák biztosítani.

A tárolók telepítése nemcsak technológiai, hanem szabályozási oldalról is támogatott: a Jedlik Ányos Energetikai Program több mint 230 milliárd forintos keretösszeget biztosít lakossági és vállalati beruházásokra. Ennek részeként például a Napenergia Plusz Program keretében eddig 12 ezer háztartásba telepítettek energiatárolót, összesen 109 megawattóra kapacitással. A program hamarosan újabb, 50 milliárd forintos pályázati lehetőséget nyit meg ipari energiatárolók számára, és már jövőre elérhető lehet az 500 megawattos országos tárolói teljesítmény, a 2030-ra kitűzött 1000 megawattos cél felé vezető úton.

A tárolás mellett a villamosenergia-rendszer más pontjain is zajlanak fejlesztések. A Mavir májusban adta át Gödön Magyarország legnagyobb, 400/132 kilovoltos alállomását, ami 34,3 milliárd forintos beruházással készült el. A hálózati fejlesztések kulcsfontosságúak az ellátásbiztonság érdekében: új al- és kapcsolóállomások létesülnek, bővítik a meglévőket, új transzformátorokat építenek be, és zajlik a nemzetközi összeköttetések fejlesztése is, például Szerbia, Románia és Szlovákia irányába.

A magánszektorban is zajlanak fontos fejlesztések. Az E.ON két hete adta át teljesen automatizált várpalotai alállomását, amely a Várpalotai Védelmi Ipari Park energiaellátását is biztosítja majd. A 4 milliárd forintos beruházás a Danube InGrid uniós projekt keretében valósult meg, és két 25 megavoltamperes transzformátort, valamint beltéri kapcsolóberendezést tartalmaz. A vállalat 2021 óta 12 új alállomást létesített vagy bővített szolgáltatási területén, az idén még újabb átadások várhatók.

A megújuló energiaforrásokra való átállás tehát nemcsak a termelés bővítését jelenti, hanem a hálózati infrastruktúra és az energiatárolás robusztus fejlesztését is – az időszakos csúcsok kezelése és az ország energiaszuverenitásának erősítése érdekében.