Legyen versenyképes a magyar élelmiszer!

Az élelmiszeripar előtt álló kihívásokról és az ágazat jövőjéről rendezett nyilvános kerekasztal-megbeszélést az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége november végén. Az ágazat szereplői összefogást sürgetnek, és egységes elbánást kérnek a támogatáspolitikában.

A vitában részt vevő szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy mérettől függetlenül az ágazat minden vállalkozásával szemben sokféle, akár egymásnak ellentmondó elvárás fogalmazódik meg a gazdaságpolitika, a kormányzati szereplők és a fogyasztók részéről. Az elmúlt 20 évben az ágazat elvesztette a belföldi piac negyedét, amelyet ma importból származó termékek
töltenek ki.

Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke elmondta, hogy az ágazat mindaddig nem fog tudni megfelelni az elvárásoknak, amíg évtizedes versenyképességi hátránnyal küzd:

– Az ágazatra tőkehiány jellemző, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar fogyasztók 70-80 százaléka nem bánja, ha a jobb minőséget nem hazai termékek vásárlásával kapja meg. A kormányzati élelmiszeripari stratégiában megfogalmazott ambiciózus célokat – a belföldi piac visszaszerzését és a jelentős exportnövekedést – csak úgy lehet megvalósítani, ha a kormány az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó kisebb és nagyobb vállalkozásokat egyaránt részesíti a vissza nem térítendő fejlesztési támogatásokból. A kormány jelenlegi álláspontja szerint a közepes és a nagyobb vállalkozások ezen támogatási formát nem vehetik igénybe, így viszont nincs sok esélyük, hogy a versenyhátrányt ledolgozzák.

Dr. Bognár Lajos, az FM helyettes államtitkára szerint a versenyképesség egyik fontos alapja a tudásmenedzsment, mely ma nem csak a fogyasztók, de az ipar és a hatóság oldaláról is komoly hiányosságokkal küszködik.

Keleti Marcell, a NAK élelmiszeripari igazgatója elmondta:

– Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a tudásbeli fejlődés mellett mennyire fontos a támogatási rendszer célzott felhasználása ahhoz, hogy valóban segítse a felzárkózást.

Péter Anna, újságíró és blogger szerint a hitelesség és a fogyasztók tájékoztatása jelentősen segítheti a magyar élelmiszer megítélést:

– Ma rengeteg olyan logó van, melyeket rá lehet tenni az élelmiszerekre – ilyen-olyan nagydíjak, kiváló magyar termék megjelölések – ám ezek, pár kivételtől eltekintve, hiteltelenek. Az átlagos fogyasztó nem tudja eldönteni, hogy a polcon sorakozó számos termék közül melyik a gyengébb, közepes vagy jó minőségű.

Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke a tévhitek eloszlatását és a hiteles információátadást emelte ki:

– Az élelmiszeripar tekintetében a pozitív hírek nem nagyon jelennek meg a médiában, míg a negatív szenzációk komoly visszhangot kapnak, és ez elidegeníti a fogyasztókat.

Tompa Gábor, a Nestlé külső vállalati kapcsolatok igazgatója úgy látja, hogy az iparág szereplői között nem alakult ki megfelelő szintű együttműködést:

– A folyamatos egyeztetés, az őszinte viták kulcsszerepet játszanak abban, hogy a magyar élelmiszeripar egésze fejlődjön, ami minden szereplő érdeke.

Csonka Endre, az EPMS Rt. vezérigazgatója a nemzetközi adatokkal hasonlította össze hazánk helyzetét:

– Ma egy átlag élelmiszeripari cég az unióban 15 embert foglalkoztat, 1,1 milliárd forint árbevételt generál, tehát egy emberhez egy év alatt 75 millió forint árbevétel kötődik. Hazánkban ez az átlagos cég 18 embert alkalmaz, és 630 millió forintos árbevétele egy főre vetítve 35 millió forint. Ezt az átlagot csak a közepes vállalkozások érik el hazánkban, és csak a nagyvállalatok haladják meg.

Miközben a kormány segítségét kéri, az élelmiszeripar saját eszközeivel próbál reagálni a változó társadalmi elvárásokra. Az ÉFOSZ tavaly meghirdetett népegészségügyi célú kezdeményezéséhez, az „Együtt a fogyasztókért” mozgalomhoz egy év alatt csatlakozott vállalkozások az ágazat nettó árbevételének 25 százalékát képviselik. A szövetség a jövő év elején összegzi és hozza nyilvánosságra a kezdeményezés első éves eredményeit, és minden érintett támogatását kéri annak érdekében, hogy minél több vállalat csatlakozzon hozzá.