Leginkább információkeresésre használjuk az AI-t a munkahelyeken

Mint előző elemzésünkből kiderült, a lakosság 36%-a használja az AI-t legalább közepes gyakorisággal munkája során, míg kicsit magasabb (42%) a magáncélú felhasználók aránya. Munkájuk során legtöbben (58%) információkeresésre, kutatómunkára használják az AI eszközöket. Sokan a hagyományos keresőmotorok (pl. Google) helyett a mesterséges intelligenciának teszik fel kérdéseiket.

A második leggyakoribb használati cél az ötletelés és a kreatív feladatok ellátása (36%). A válaszadók közel egyharmada használja szövegalkotásra, szövegösszefoglalásra az AI-t, közel ugyanennyien pedig fordításra.   

A megkérdezettek ötöde alkot vizuális anyagokat (prezentnációk, képek stb.) a mesterséges intelligencia segítségével, míg 16% használja valamilyen programozási vagy technikai feladathoz azt.

Annak ellenére, hogy a táblázatkezelő programok a legtöbb irodai munkakörben a mindennapos használat részét képezik, mindössze minden tizedik rendszeres felhasználónak segít a táblázatok kezelésében és az adatelemzésben az AI. A ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek táblázatkezelési képességei még jóval elmaradnak a kívánatostól, ám adatelemzésben egyre erősebbek.

A férfiak több, mint kétszer gyakrabban használják az AI-t programozásra és egyéb technikai feladatok ellátására, mint a nők. Ezt részben a nők STEM szektorbeli alulreprezentáltsága okozza. Ugyanakkor a nők szinte minden egyéb célra gyakrabban használnak mesterséges intelligenciát.

A tanulók AI használati szokásai jelentősen eltérnek a társadalom többi részétől: 61%-uk használja legalább közepes gyakorisággal, míg az aktív munkavállalóknál ez az arány csupán 39%. Egy átlagos AI-t használó tanuló több dologra használja az eszközt, mint egy átlagos dolgozó.

Szinte minden felhasználási körnél magasabb a diákok használati aránya, ám legnagyobb különbség a szövegalkotásnál mutatkozik: a dolgozók 29%-a használja erre a mesterséges intelligenciát, míg a tanulóknál ez a szám 65%. Mindez azt is jelzi, hogy a felsőoktatásban oktatói oldalról hatalmas kihívást jelent a beadandók, szakdolgozatok AI asszisztenciával való készítése. Érdekesség ugyanakkor, hogy az aktív munkavállalók nagyobb arányban fordítanak szövegeket (35%), mint a tanulók (29%).

Az önálló értelmiségiek kevésbé (11%), míg a vállalkozók gyakrabban (63%) használják az AI-t ötletelésre, mint az átlag (36%). Információkeresésre leginkább a közszférában dolgozók használják (80%), képkészítésre a vállalkozók (33%), míg a programozásnál az önálló értelmiségiek állnak az élen (34%).