Leginkább a munkahelyi túlterheltség okoz stresszt

A GfK LHS HealthCare legutóbbi felmérése szerint tízből nyolc magyar felnőtt saját bevallása szerint rendszeresen stresszben él, a stressz hatásait a többség testmozgással, így sporttal és sétával igyekszik levezetni.

A stressz napjaink velejárója.
A GfK LHS HealtCare 2007-ben a 18 éves és idősebb
lakosság körében 500 fő megkérdezésével
elvégzett telefonos interjúinak eredményei
szerint a lakosság 85 százaléka saját
bevallása szerint rendszeresen stressz hatása alatt él,
12 százalék ritkán és csupán 3
százalék nem szokta magát stresszesnek érezni.

A felnőtt lakosság számára
a stressz legkellemetlenebb tünetei közé az
idegesség (36 százalék), a feszültség
(23 százalék) és a szorongás (14
százalék) tartozik.

A stressz leggyakoribb kiváltó
oka a megkérdezettek bevallása szerint a munkahelyi
túlterheltség (23 százalék), a határidők
(15 százalék) és magánéleti
problémák (9 százalék). Az ilyen
állapotban lévők jellemzően minden rossz érzéstől
(23 százalék), a kiváltó októl (21
százalék), a feszültségtől (19 százalék)
és az idegességtől (14 százalék)
szeretnének megszabadulni.

A túl sokáig és
túl erősen ható negatív stressz, valamint a nem
megfelelő stresszkezelő készség és képesség
következtében pszichoszomatikus jelzések, a
későbbiekben pedig betegségek is kialakulhatnak. A
tartós stressz leggyakrabban érzékelt fizikai
jelzései az idegesség, gyomorproblémák, a
tehetetlenség és feszültség, magas
vérnyomás, koncentrációs problémák,
valamint fejfájás és rossz közérzet.

Ezekre a jelzésekre oda kell
figyelni és komolyan kell őket venni. A túlfáradási
stresszreakció arra figyelmeztet, hogy a megszokott
életritmusból ki kell kapcsolódni, csökkenteni
kell a stresszterhelést, illetve valamin változtatni
kell. Aki nem lép, ahelyett szervezete cselekszik, illetve
megbetegszik, így eredményezve egyfajta
„kényszerpihenőt”. A nemkívánatos
stresszhatásokat, a felgyülemlett feszültséget
oldani, kezelni kell.

A GfK LHS HealthCare felmérése
szerint tízből nyolc válaszadó érezte
már, hogy mindenképpen meg akar szabadulni a stressztől
– ami leginkább a feszültség oldását
(20 százalék), illetve a helyzeten való
túljutást (15 százalék) jelenti.

A stresszes állapot enyhülését
a megkérdezettek általában abból
érzékelték, hogy megnyugodtak (31 százalék),
közérzetük jobb lett (27 százalék),
megkönnyebbültek (11 százalék).

A fizikai aktivitás jelentős
szerepet kap a stressz leküzdésében úgy az
ülő mint a fizikai munkát végzők esetében.
Legtöbben a stressztől sporttal, valamilyen testmozgással
és sétával (33 százalék)
igyekeznek megszabadulni, ám vannak, akik inkább
szembenéznek a problémával, és
megszüntetik annak okát (15 százalék). A
stressz levezetésének gyakori formája továbbá
az alvás és a relaxálás (9-9 százalék),
de van, aki egyszerűen igyekszik elterelni figyelmét a
helyzetről és mással foglalkozik, és van, aki
kibeszéli magából a problémát (7-7
százalék).

Akik nehezebben alkalmazkodnak a
stresszhez, jellemzően könnyebben választanak a stressz
levezetésére hosszú távon veszélyes
technikákat – így dohányzáshoz, vagy
kényszeres evéshez folyamodnak (saját bevallásuk
szerint 4-5 százalék).