Legfeljebb két és fél százalékos inflációt várnak az elemzők, az OKSZ bízik a fogyasztás élénkülésében

A vártnál jóval alacsonyabb márciusi inflációs adat alapján az MTI-nek nyilatkozó elemzők csökkentették az éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzéseiket: idén legfeljebb 2,5 százalékos áremelkedéssel és azzal számolnak, hogy az ütem 2014-ben is a 3 százalékos cél alatt marad, a jegybanki alapkamat pedig 4 százalék környékére, akár ez alá is csökkenhet idén.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt adatai szerint márciusban 2,2 százalékos volt az éves infláció, februárhoz képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A fogyasztói áremelkedés további jelentős lassulását mutatja az adat a januári 3,7, és a februári 2,8 százalékos éves infláció után.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője részben bázishatással, részben pedig az élelmiszerárak vártnál kisebb márciusi emelkedésével magyarázta az infláció lassulását. Megjegyezte, hogy keresleti tényezők sem fűtik az áremelkedést, hiszen a kiskereskedelmi eladások lassan egy éve csökkennek, ami azt mutatja, hogy a lakossági fogyasztás továbbra sem élénkül.

Kiemelte, hogy az idén új inflációs korszakba léphet Magyarország azzal, hogy a 3 százalékos inflációs cél alatt marad az áremelkedés üteme, szemben a korábbi évek jóval a cél fölött teljesülő adataival. A Raiffeisen Bank szakértője az idén 2,5 százalékos éves átlagos inflációval számol, és várakozása szerint jövőre is a 3 százalékos cél közelében alakulhat az adat.

Török Zoltán hozzátette, hogy az inflációs nyomás enyhülése teret adhat a további kamatcsökkentésnek is, ami az év második felében is folytatódhat, így az alapkamat akár 4 százalék alá is csökkenhet 2013 végére.

Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: a belső kereslet hiányát tükrözi, hogy a gyengébb forintárfolyam hatása nem érezhető az infláción, valamint az is, hogy élelmiszerárak a korábbi előrejelzésekhez képest lassabban növekedtek. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami később akár lefelé mutató meglepetést is okozhat – hívta fel a figyelmet.

Várakozása szerint az infláció bázishatások miatt a következő hónapokban 1,7 százalékig mérséklődhet, amit egyrészt az üzemanyagárak tavalyi magas árszintje, másrészt az üzemanyagárak jelenlegi csökkenése is támogat. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció mérsékelt marad. Ezért decemberig 2 százalék körül ingadozhat az infláció, ezt a további rezsicsökkentések – például szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj – is támogatják – fejtette ki.

Az idén 2,2 százalék, jövőre 3 százalék lehet az átlagos infláció Suppan Gergely szerint. Az elemző kifejtette: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat, amit a piacok áraznak is: a határidős kamatlábpiac 125 bázispontos további kamatcsökkentésre számít fél éven belül.

Hozzáfűzte: „arra számítunk, hogy amennyiben a forint gyengélkedése csupán átmeneti, év közepéig 4,50 százalékra, az év végére 4,25 százalékra csökkenhet az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének szignifikáns javulása, illetve a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges”.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magasabb infláció visszahúzza a háztartások költekezését.

A vártnál alacsonyabb infláció a szövetség szerint mégis felveti azt a kérdést, hogy nőhet-e a fogyasztás. A minimálbérek és a nyugdíjak reálértékének jelentősebb növekedése és a rezsicsökkentésnek a családi kasszákban maradó többlete ebbe az irányba mutat.

Az az alapvető kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb árszint a fogyasztás nagy árnyomás alatt álló területein, az élelmiszereknél és az üzemanyagoknál, csökken-e. Az OKSZ kifejti: a családi kasszák számára természetesen kedvező az alacsony ütemű infláció, de azt kell megnézi, hogy lesznek-e olyan termékek, amelyekért kevesebbet kell fizetni, mint korábban.

Az élelmiszerek árát az idei termés árai határozzák meg, ám ez a hatás csak a későbbi hónapokban várható. Az élvezeti cikkek 10 százalék feletti mértékben drágultak, az üzemanyagoknál pedig hullámzás várható.

Az OKSZ szerint a vártnál alacsonyabb infláció azt is jelentheti, hogy a háztartások a nehézségeik (például rezsi-, devizahitel tartozások) ellenére növelhetik fogyasztásukat. Ennek feltétele, hogy a gazdaság teljesítménye elérje az előző évi szintet, továbbá ez az alacsony inflációs ütem tartós maradjon.

A K&H Alapkezelő befektetési igazgatójának, Horváth Istvánnak az MTI-hez eljuttatott kommentárja szerint az alacsony inflációs adat tovább erősíti a kamatvágás folytatására vonatkozó várakozásokat, így áprilisban újabb mélypontot érhet el az alapkamat szintje.

Bár a kamatcsökkentési várakozások erősödésével párhuzamosan a kötvényhozamok is jelentősen csökkentek, a jelenlegi inflációs szint mellett még mindig legalább 2-3 százalékpont körüli pozitív reálhozamot lehet elérni a hazai kötvénybefektetéseken – mondta el Horváth István.

Kifejtette: mivel legutóbb az MNB a tartósan alacsony infláció és a kedvező külső környezet feltételéhez kötötte az alapkamat további csökkentését, így a jelenlegi adat és jó piaci hangulat mellett egyértelműen folytatódhat áprilisban is a kamatvágás. Ezt erősíti, hogy a piaci várakozások szerint akár 4 százalék alá is csökkenhet az alapkamat szintje az idei év végére – tette hozzá. (MTI)