Magazin: Látványosan küzdenek a szövetkezeti boltok – Ki növekszik gyorsabban?

A fenti helyzetképet a Lebensmittel Zeitung című német szaklap kiskereskedelmi adatokat elemző LZ Retailystic nevű portáljától idézzük.
A ­Trade magazin rendelkezésére bocsátották az európai élelmiszer-kereskedelmi szövetkezetekről szóló tanulmányukat.

Azzal indít, hogy Európában a szövetkezetek piaci részesedése várhatóan csökken. Az értékben mért forgalomból 2024-ben 24 százalék jut majd rájuk, előrejelzésük szerint; 3 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben. Ezalatt a szövetkezeti boltok száma évente 300-zal lesz levesebb.

Hangsúlyozza a tanulmány, hogy mindezek ellenére azért a kereskedelmi szövetkezetek forgalma nőni fog a következő öt év során. Piaci részesedésük csökkenése más szemponton alapul: azon, hogy a versenytársak gyorsabban fognak növekedni. Közös vagy magántulajdonban lévő cégek ugyanis gyakran bíznak költséges terjeszkedésben azért, hogy hajtsák növekedésüket.

Domináns szereptől az összeomlásig

Felhívják a német szakértők a figyelmet arra, hogy egy-egy európai ország élelmiszer-kiskereskedelmében igen eltérő szerepet játszanak a szövetkezetek. Domináns szerepet töltenek be például Svájcban és Svédországban, 62, illetve 51 százalékos piaci részesedéssel. De a legnagyobb forgalmú cégek közé tartoznak olyan nagy európai piacokon is, mint Németország, Franciaország vagy Olaszország.

„Ettől eltér a helyzet Közép- és Kelet-Európában” – fogalmaz a tanulmány. – „A korábbi szocialista gazdasági rendszerek gyorsan alakultak át, miközben nyugati kereskedelmi cégek elkezdtek masszívan beruházni. Kevés teret hagytak az élelmiszer-kiskereskedelemben a nagy hazai szövetkezeteknek, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben családok által üzemeltetett boltokat hozzanak létre, és kis regionális hálózatokat.”

Másik lényeges idézet régiónkról:

„A szövetkezetek látványosan küzdenek, hogy a diszkontokkal versenyben maradjanak; sokat fektetnek be koncepcióik jobbításába, a nagyok pedig igyekeznek bővíteni franchise partnereik köreit.” De például megemlítik Belorussziát, ahol a Szovjetunió iránti nosztalgia bizonyos védőpajzsot jelent. Ennek ellenére a 7500 üzletet működtető Belkoopszojuz nemrég mégis kénytelen volt bejelenteni, hogy forgalma „összeomlott“, és elkezdte racionalizálni bolthálózatát.

(Magyar részről tegyük hozzá, hogy a Coop évtizedek óta dobogós helyet szerez az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok hazai toplistáján. Legutóbb, 2017-ben 4910 boltjában elért összesen 604 milliárd forintos forgalmának köszönhetően Tesco-Coop-SPAR volt a befutási sorrend).

Nyomás Nyugaton is

Nyomás Nyugat-Európában is érzékelhető, csak kisebb mértékben: „Úgy látjuk konszolidálódni a helyzetet, hogy kisebb szövetkezetek beleolvadnak nagyobb hálózatokba. Például az Egyesült Királyságban a The Cooperative Group megvette a Nisa céget, a német Coop pedig beleolvadt az ottani Rewe csoportba.”

Földrészünk nyugati részéről kiemelik, hogy a piacok konszolidációja érinti a közepes méretű szövetkezeteket. Ami pedig a nagyokat illeti, a nemzetközi terjeszkedést jelentős kihívásnak tartják, és emiatt gyakran elhagynak egyes országokat. Túlságosan függenek hazai piacaiktól, és gyakran belépnek non-food csatornákba is, hogy növekedni tudjanak.

Kitér a tanulmány a következőre: Ha más cégformákkal összehasonlítjuk a szövetkezeteket, speciális akadályokat is láthatunk náluk. Fejlett piacokon nehéz új tagokat szerezniük, azért pedig, hogy a meglévők maradjanak, naponta megküzdenek. Emellett képesnek kell lenniük arra, hogy pénzzel támogassák tagjaik beruházásait vagy segítsenek nekik túlélni nehezebb éveket.

Rewe: sajátos dinamika

„Fáradsággal is jár a fejlesztés” – mutatnak rá a német szakértők. – „Lobbizni a döntéshozó folyamatokban, nehézségekkel küzdve pénzt szerezni tőkeigényes projektekhez. De olykor szembesülni kell a növekedés határaival is, különösen a nemzetközi terjeszkedés kihívásainál. Mindez sokakat eltérít a non-food csatornák irányába.”

Úgy alakulnak a trendek, hogy a szövetkezetek erősen hagyatkoznak egyetlen piacra, summáz a tanulmány. Egy kézen meg lehet számolni azokat a szövetkezeti vállalatokat, amelyek idejében léptek át országhatárokat; de gyakran közepes eredménnyel, és ki is vonultak egy-egy országból.

Például a francia E.Leclerc öt európai piacon működött több mint tíz éven át, de forgalmának mindössze 4 százalékát tudta csak lebonyolítani Franciaországon kívül.

Ebből a szempontból figyelemre méltó kivétel a német Rewe csoport, egészen sajátos dinamikájával. Ausztriában piacvezető a Rewe, és ottani divíziója menedzseli a cégcsoport nemzetközi kereskedelmi tevékenységét, így a magyarországit is.

Hatékonyak és jól is teljesítenek

Lényeges tényként hangsúlyozza a tanulmány, hogy mindezek mellett a kereskedelmi szövetkezetek forgalma növekedni fog a következő öt év során. Piaci részesedésük bevezetőben említett csökkenése más szemponton alapul: Azon, hogy a versenytársak gyorsabban fognak növekedni; mivel közös vagy magántulajdonban lévő cégek gyakran bíznak költséges terjeszkedésben azért, hogy hajtsák növekedésüket. Mellettük a szövetkezeti tulajdonban lévők viszonylag hatékonyak, és jól is teljesítenek eladásaik nagyobb gyakoriságával. Ezáltal megtarthatják tagjaikat is. Sőt egyes szövetkezetek agresszív terjeszkedést terveznek. Például az Egyesült Királyságban a Co-op csoport 2019-ben 100 új üzletet tervez nyitni és 200-at felújítani. Az LZ Retailystic Európában négy szövetkezeti tulajdonban lévő láncnál mostantól a forgalom évi 5 százaléknál nagyobb növekedését jelzi előre 2024-ig.

B. E