Látott szebb napokat görög agrárexport

Pestiesen szólva már a csapból is Görögország folyik, hiszen nem múlik el nap, hogy a görög pénzügyi, gazdasági válság ne szerepelne a vezető hírek között. Mégsem állítható, hogy minden tekintetben tájékozott a publikum a 10,8 millió lakosú, mintegy másfél Magyarország területű, varázslatos turisztikai célpontokat kínáló, a kultúra, a filozófia és a sport bölcsőjeként is gazdag múlttal bíró ország társadalmi és gazdasági sajátosságairól. Ilyen aspektus, többek között az agrár- és élelmiszeripari kapcsolatrendszer, a magyar-görög agrár-külkereskedelem szélsőségektől sem mentes alakulása, ami ennek a rövid értékelésnek is a fő témáját adja.

A válság is lehet vonzó

Jóllehet a görög adósságválság már évek óta borzolja az Európai Unió, kiváltképp az euróövezeti országok lakóinak idegrendszerét, és a válságrendezéshez való kötelező hozzájárulás révén apasztja ezen országok állampolgárainak a pénztárcáját, a görög életszínvonal még most is irigylésre méltó, felülről közelíti a magyarországit. Annak ellenére, hogy a válságrendezés egyre kilátástalanabbnak tűnik, a pihenni vágyó magyarok nyári turisztikai célpontjai között Görögország továbbra is vonzó turisztikai célpont maradt, dobogós helyen szerepel. Sem az ún. Trojka által felkínált vészforgatókönyv vészt jósló üzenetei, sem a fizetésképtelenség réme nem tántorítja el a turistákat a görög tengerpart és szigetvilág nyújtotta élmények élvezetétől.

Történik mindez egy olyan szituációban, amikor Görögországot az EU, legalább is a migránsok visszafogadása tekintetében kockázatos országnak minősítve felmenti a visszafogadás terhei alól, jóllehet az ország, fekvésénél fogva igen vonzó célpont az unióba igyekvő bevándorlók százezrei számára.

Hozzá kell tenni, hogy a görög népesedési ráta, éppúgy, mint a gazdaság igencsak mélyrepülésben van, miközben a születéskor várható élettartam már 80 év feletti. A 0,01%-os népességnövekedési mutatóval a görögök a világranglista 192. helyére szorulva, 26,8%-os munkanélküliségi ráta mellett is rákényszerülnek a külföldi munkavállalók befogadására, még akkor is, ha a fiatalok (15-24 év közötti korosztályának) több mint a felének (55,3%-ának) nincs munkája. Amellett, hogy a munkavállalók 1/5-e migráns, sem a mezőgazdaság, sem a képzetlen munkaerőt felszívó építőipar nem boldogulna a bevándorlók nélkül.

Sok pénze bánná az EU-nak

A magyarországinál magasabb, 26 ezer USD körüli görög egy főre jutó GDP az EU átlag 2/3-ára elégséges, mindemellett a szegénységi küszöb alatt élők igen magas (44%-os) részarányt képviselnek. Éppen ezért kezelhetetlen az IMF diktálta, a közszféra bérét és a nyugdíjakat célba vevő, az általános forgalmi adó emelését követelő megszorító csomag, amikor az elmúlt öt évben a közszféra bérét már 30%-kal csökkentették és a nyugdíjakat megfelezték. Általános vélemény, hogy a görög éves GDP nagyságrendjét, 284 milliárd USD-t meghaladó hitelállomány visszafizetésére reális esély nincs, mint ahogy a napokban lemondott görög pénzügyminiszter ezt a tényt ország világ előtt deklarálta.

Minden esetre a legjelentősebb hitelezőnek számító Németországnak mintegy 80 milliárd eurója bánná Görögország kilépését az euróövezetből államcsőd esetén, ami láthatóan óvatossá teszi a német külpolitikát, de a többi 17 euróövezeti ország is súlyos veszteséget lenne kénytelen elkönyvelni egy ilyen forgatókönyv esetén. Magyarán szólva a hitelező tagországok irdatlan veszteségei menthetik meg paradox módon Görögországot az államcsődtől.

Az államcsőd esélye az IMF-kölcsön esedékes részlete kifizetésének megtagadását követően nőtt meg csak igazán, hiszen a görög államadósság GDP-arányos nagyságrendje már 2014-ben is megközelítette a 175%-ot. (Az agyonszapult magyar költségvetési hiány ugyanekkor 76% körül alakult.)

2007 volt a csúcsév exportunkban

A görög agrárgazdasági helyzetre utaló makrogazdasági jellemző, hogy míg a mezőgazdaság a görög GDP-hez alig 3,9%-kal járul hozzá, addig a kézimunka, igényes kultúrákra alapozott mezőgazdaság az aktív keresők 12,9%-át foglalkoztatja.

Míg a magyar agrárkivitelben 2004 és 2009 között rendkívül jelentős tételt képviselt az élő állat és a gabonafélék exportja, addig a válságot követő években drámaian csökkent ezek súlya, így a kivitel összessége is.

A 2000-es állapotokhoz képest a görög piac felvevőképessége, különösen az uniós csatlakozásunkat követően, rendkívül dinamikusan fejlődésnek indult. Ha csak a kiindulópontnak választott 2000. évi 14,1 millió eurós agrárexportunkat nézzük, akkor a csúcspontnak tekinthető 2007-es évben mintegy 10-szeres, a tavalyi állapothoz képest pedig mintegy ötszörös mezőgazdasági és élelmiszeripari termékexportot bonyolítottunk Görögországgal. Az exportbővülés dinamikáját a 2008-as válság törte derékba, és azóta sem sikerült a kivitelt a válság előtti szinthez közelíteni.

Tengeren vernek minket

Kivitelünk szerkezeti összetevői kapcsán, kiemelve a volumenhordozó termékköröket, még meglepőbb exportfelfutásra akadhatunk. Kiragadva az élőállat-export alakulását, ami elsősorban borjú-, baromfi- és juhexportot takar, az évtized közepére megháromszorozódó exportról beszélhetünk, de a gabonafélék kivitele ennél még látványosabban emelkedett: jószerivel a nulláról 109 millió eurós, 610 ezer tonnás nagyságrendre, majd csúszott vissza a 2013-as 18,5 millió eurós, 86 ezer tonnás és a 12,8 millió eurós, 58 ezer tonnás szintre.

Gabonakivitelünk görög piaci leépülése az ukrán, orosz gabonagazdaság megerősödését és mediterrán térségbeli térnyerését tükrözi. Ha a tábla szélén mért versenyképességünk és gabonáink minőségi paraméterei versenyképessé is tesznek minket a világban, a logisztikai rendszereink fejletlensége, a szállítási eszközpark heterogenitása és a szállítási útvonalak bonyolultsága, túlzott költségigénye csökkenő versenyképességet von maga után a tengeri szállítások révén előnnyel rendelkező fekete-tengeri övezet kínálta termékekkel szemben.

Nem mellékes melléktermékek

Az általános trenddel szöges ellentétben alakult az élelmiszer-ipari melléktermékek görög piaci exportja. A zömmel háziállatok etetésére szolgáló termékeket, konzerv és száraz kutya-, illetve macskaeledelt tartalmazó, magas higiéniai és technológiai szintet képviselő állati tápok görög piaca a pénzügyi krízis ellenére töretlen fejlődést mutatott az elmúlt másfél évtizedben, ami válság ide, eladósodás oda, a jóléti gazdaságok egyfajta látlelete. A kutya-macskaeledel exportja közel 17-szeresére nőtt 2000 óta.

Húsexportunk gerincét a 358 tonnáról 308 tonnára csökkenő baromfihús, azon belül is elsősorban a csirkehús adja, de igen jelentős nagyságrendet képvisel a pulykahús kivitele is. A 2013 évi 26 ezer tonnás (14 millió eurót képviselő) tejtermékexportunk mind mennyiségben, mind értékben 2014-re megfeleződött. A 800 ezer eurót és 1300 tonnát meghaladó zöldségkivitel zömét fagyasztott zöldségtermékek, azon belül is zömmel fagyasztott zöldborsó, kisebb részben pedig csemegekukorica adta.

Prosperáló exportcikknek számított 2014-ben a napraforgómag exportja, ugyanis a kiviteli érték közel megnégyszereződött, aztán a goffri és ostyatermékek csoportja, ahol az exportunk megötszöröződött. Kiemelhető a 2,1 millió eurós, negyedével bővülő (1836 tonnás) zöldségkonzervexport, azon belül is elsősorban a csemegekukorica. Megduplázódott jégkrémkivitelünk, és másfélszeresére bővült az 1,4 millió eurós élelmiszerkészítmény-, valamint borexportunk is.

Görög piaci importunk alig egynegyedét teszi ki az exportunknak. Az import felét gyümölcsök, főleg narancs és mandarin adják, 14%-át zöldség (nevezetesen görögdinnye), gyümölcskonzervek (kiváltképp őszibarack konzerv), 11%-át gabonafélék (jelesül rizs) és mintegy 6%-át égetett szeszek behozatala képezi. Kisebb tételeket képeznek a húsfélék, a tejtermékek, az olajos magvak, egyes növényi olajok (konkrétan pálmaolaj), lisztes termékek és élelmiszer-készítmények.

Görög piaci importunk összességében tavaly 11%-os visszaesést mutatva, a 2013. évi 20,9 millió euróról 2014-re 18,7 millió euróra csökkent.

Javuló számok 2015 elején

Görög piaci élőállat-kivitelünk 2015 januárja és áprilisa között 5%-os bővülést mutatva, 4755 ezer euróról 5 millió euróra nőtt, a növényitermék-kivitelünk pedig 3,8%-os bővülés mellett 6-ról 6,2 millió euróra bővült. Növényiolaj-exportunk is nőtt, 2,4-ről 2,8 millió euróra javult. A legjelentősebb exportbővülést, mintegy 20%-os exportárbevétel-javulást ugyanakkor a magas feldolgozottságú élelmiszer-készítmények csoportjánál tapasztalhattunk, mely a teljes kivitelünk 43%-át képezte az év első négy hónapjában. A 8,8-ről 10,6 millió euróra bővülő, gazdag termékösszetételű termékcsoport komoly húzóerőt gyakorolt az idei időarányos görög piaci exportunk alakulására, így a felsorolt négy termékcsoport termékeinek kivitele összességében az év első négy hónapjában 11,8%-kal bővült, ami az 1,8%-kal bővülő teljes magyar agrárexportunkhoz viszonyítva a prosperáló piacok közé emeli a válsággal küzdő Görögországot.