Lassuló ütemben nő az élelmiszer kiskereskedelme

Lassult az élelmiszerek kiskereskedelmének növekedési üteme az idei első három negyedévben. Mintegy 1200 milliárd forintos bolti forgalmuk 2016. január–szeptember során 2 százalékkal több, mint a tavalyi hasonló periódusban. Múlt év első háromnegyed évében még 7 százalékkal emelkedett az eladás tavalyelőtt január–szeptemberhez képest. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen Kiskereskedelmi Indexe, amely kilencven felmért élelmiszer-kategória eladási adatait tartalmazza.

Mennyiséget tekintve 1 százalékos csökkenést regisztráltak egyik kilenc hónapos időszakról a másikra. Egy évvel korábban még plusz 7 százalék volt ez a mutató.

Az érték szempontjából átlagos 2 százalékot meghaladó mértékben nőtt a boltok bevétele a Nielsen által mért legnagyobb forgalmú húsz kategória felében: sajt (3 százalék), gyümölcslé (6), gyümölcsjoghurt (3), édes keksz (7), kutyaeledel (6), étolaj (8), táblás csokoládé (3), energia- és sportital (6), macskaeledel (8), valamint cukorka (3).

– Figyelemre méltóan változik az egyes bolttípusok piaci pozíciója – állapítja meg Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. – Nemzetközi összehasonlításban elaprózott élelmiszer-kiskereskedelmünk zömét közel 15 ezer hagyományos, 200 négyzetméteres vagy annál kisebb bolt alkotja. Forgalmuk trendje azonban eltér az általánostól, mert értéket tekintve csökkent a harmadik negyedévben. A többi csatornában viszont nőttek e bevételek: hipermarketekben 2 százalékkal, a szupermarketet és diszkontot magában foglaló 401–2500 négyzetméteres szegmensben viszont már 4, a 201–400 négyzetméteres boltokban pedig 6 százalékkal.