Lassuló keresletet valószínűsít az OECD és a FAO, ami nyomás alatt tartja majd az élelmiszerárakat

Várhatóan alacsonyan marad globálisan az élelmiszerek ára a következő évtizedben és elmaradhatnak az elmúlt időszak kilengései is. A keresleti nyomás több feltörekvő gazdaságban mérséklődik és a bioüzemanyag szabályozás is „hűti” a piacokat – vázolják a következő évtized trendjeit a FAO és OECD szakértői a két szervezet közös mezőgazdasági előrejelzésében.

Sikeresen feltöltöttük gabonakészleteinket 230 millió metrikus tonnával, és a többi élelmiszerből is bőségesek a tartalékok, amely tényezők szintén mérséklően hatnak a világpiaci árakra – amik már majdnem elérték a 2007-2008-as élelmiszerár-sokk előtti szintet, olvasható a most megjelent OECD-FAO Mezőgazdasági Kilátások 2017-2026-ban.

Az alapvető élelmiszerek egy főre vetített kereslete változatlan marad a jelentés szerint, kivételt ez alól csak a legkevésbé fejlett országok jelentenek. A kalória- és fehérjetöbblet főleg növényi olajokból, cukorból és tejtermékekből származik majd.

A hús iránti kereslet is lassul 1 %-ra, miután nem várható, hogy a korábban Kína által diktált 6 %-os növekedési szintet annak visszaesése után más ország fenn tudná tartani.

2026-ra egy valamely kevésbé fejlett országban élő ember számára átlagosan naponta 2 450 kcal áll majd rendelkezésre, míg a fejlett világban ez meghaladja a 3 000 kcal-át. Az élelmezésbiztonság és az alultápláltság azonban továbbra is egy komoly globális probléma marad, amely közös választ kíván, figyelmeztet a jelentés.

A növénytermesztés várható növekedése a jobb hozamokból származik majd. A kukorica esetében a bővülés 90 %-át a terméshozam teszi ki, a nagyobb vetésterület csupán a fennmaradó 10 %-ot.

A hús- és tejtermelés jövőbeli bővülése ezzel szemben egyszerre köszönhető mennyiségi és minőségi (nagyobb kibocsátás állatonként) tényezőknek. A tejtermelés felpörgése, főleg az elmúlt időszak számaihoz viszonyítva, leginkább Indiában és Pakisztánban várható. Az akvakultúra uralja a halászati szektor erősödését, így a tenyésztett hal lesz a leggyorsabban növekvő fehérjeforrás, a kiadvány által figyeltek közül.

A mezőgazdasági és halászati kereskedelem volumenének éves növekedése mintegy felére, átlagosan 2 %-ra csökken. Azonban a mezőgazdasági kereskedelmet más szektorokkal szemben kevésbé befolyásolják a gazdasági válságok. Majdnem az összes élelmiszercsoport esetében az export országok egy-egy szűk körének kezében koncentrálódik majd, ami a világpiacokat inkább hajlamossá teszi a kínálati sokkokra való érzékenységre.

„A legtöbb mezőgazdasági és halászati termék tényleges ára mérséklődni fog a következő évtizedben,” mondta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, Angel Gurría a párizsi bemutató eseményen. „Ahogy láttuk már a múltban is, váratlan események miatt egyes piacok letérhetnek a globális ösvényről, ezért alapvető fontosságú, hogy a döntéshozók továbbra is törekedjenek a világ élelmiszerpiacainak stabilitására.”

„Tudjuk, hogy a több étel önmagában nem megoldás az alultápláltságra és a táplálkozási problémákra. Kulcsfontosságú a többlet élelmiszerhez való hozzáférés,” hangsúlyozta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgatója, José Graziano da Silva. „A helytelen táplálkozási formák felszámolása már nagyobb kihívás. Ehhez egy változatos, egészséges és tápláló étrend szükséges, a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal.”