A GKI Gazdaságkutató Zrt. nyári előrejelzése szerint növekedési szempontból az idei esztendő az elmúlt évekhez képest kiugróan jó lesz. Ezt főként a választási gazdaságpolitika és az EU-támogatások beömlése következtében átmenetileg jelentősen emelkedő belföldi kereslet magyarázza. A következő években azonban újra lassulni fog a dinamika. Idén az év egészében a GDP 2,5 százalékos növekedése várható, vagyis az I. negyedévi 3,5 százalékhoz képest már 2014 folyamán is fékeződés valószínű.

Az elmúlt években mutatott gyenge növekedési teljesítményt a kedvezőtlen külső konjunktúra és a hazai befektetési környezet romlása magyarázza. Az előbbi tavaly látványosan javult – idén azonban már inkább csak stagnál –, az utóbbiban pedig nincs pozitív változás. Sőt, az új kormány első megnyilvánulásai alapján további lendületet kap a piacgazdaságot és a hatalommegosztás intézményrendszerét mindinkább kiiktató, autokrata modell kiteljesítése.

A nemzetközi befektetői környezet alapvetően kedvező, de egyre több politikai kockázat érezhető. Az orosz-ukrán válság, az ezt kísérő szankciók mellett a közel-keleti háborús helyzet eszkalálódása is negatív hatású a világgazdaságra, s egyre bizonytalanabbá teszi Európa energiaellátásának jövőjét. Az USA-ban a mennyiségi lazítás fokozatos kivezetése után a nagy kérdés a jövő év elejére „árazott” kamatemelés hatása. Az eurózónában napirenden lévő monetáris lazítás több lépésben akár ezermilliárd euró többletlikviditás piacra öntésével járhat, ami viszont a feltörekvő piacokon a kockázati étvágy némi növekedését eredményezheti. A magyar szuverén adósság felértékelése ugyan felmerült, de az Európai Bizottságnak a magyar adóssághelyzetet illető aggodalmai, illetve a lakossági hitelek kormányzati kezelése nyomán egyelőre lekerült a napirendről. Az MNB 2015 végéig nem tervezi a 2,1 százalékra csökkentett alapkamat emelését, ennek megvalósíthatósága azonban kérdéses. Július végén a forint ismét érezhetően gyengülni kezdett.

Magyarországon 2014 első hónapjainak gyors növekedését májusban több ágazatban is megtorpanás követte. Áprilishoz képest az iparban egy százalékkal, a kiskereskedelemben 0,1 százalékkal csökkent a termelés, illetve a forgalom volumene. Ugyanakkor az építőipar tovább szárnyal.

Az első öt hónapban a bruttó átlagkereset 2,9 százalékkal, a közmunkások nélkül hat százalékkal emelkedett. Mivel a nettó keresetek ugyanennyivel nőttek, az árszínvonal pedig gyakorlatilag nem változott (0,1 százalékkal csökkent), a reálkeresetek is ugyanennyivel emelkedtek. Májusban azonban a közmunkások nélküli keresetemelkedés az előző hónapok 6-7 százalékos üteméről négy százalékra csökkent, ami az idei béremelések szinte megszűnő inflációhoz való kezdődő alkalmazkodásának jele. Júniusban Magyarországon kívül az EU másik hét tagállamában sem volt áremelkedés, az EU átlaga 0,7 százalék volt. Magyarországon éves átlagban is változatlan árszínvonal várható, a diktált rezsicsökkentés hatása ugyanis egyelőre elnyomja a piaci folyamatokét. A reáljövedelmek három százalék körüli emelkedése mellett a kiskereskedelmi forgalom három százalékos és a fogyasztás két százalék körüli növekedése várható. A vásárlóerő ideihez hasonló, mesterséges növelése azonban 2015-ben már aligha lehetséges