Lassul a külkereskedelem dinamikája

Sem az export, sem az import növekedésének jelentős júniusi lassulása nem okozott meglepetést az MTI által megkérdezett elemzőknek, akik úgy vélték, az év egészét tekintve a külkereskedelmi többlet elérheti a 6,5-6,6 milliárd eurót, szemben a tavalyi 5,5 milliárd euróval.

Úgy vélték, a külkereskedelem dinamikája lassulni fog éves szinten a következő hónapokban is, hiszen a kivitel a külső konjunktúra alakulásától függ, a behozatalt pedig részben a kivitel, részben pedig a belső fogyasztás és a beruházások vezérlik. A külső konjunktúra gyenge, miközben a belső fogyasztás és a beruházások sem nőnek.

A KSH adatai szerint júniusban a kivitel 3,1 százalékkal, a behozatal 3,8 százalékkal nőtt 2010 júniusához viszonyítva euróban számolva, ami jelentős lassulás a májusi 20,5 százalékos export és 15,6 százalékos import növekedést követően.

Az első félévben a behozatal 16,5 százalékkal, a kivitel pedig 18,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit: az import értéke 36,012 milliárd euró volt, míg az exporté 39,866 milliárd euró.

A júniusi egyenleg 609,3 millió euró volt, míg az első félévi 3,854 milliárd eurót tett ki, 22 millióval kevesebbet, illetve 1,034 milliárddal többet mint egy évvel korábban.

A hivatal elemzése szerint az első félévében a legnagyobb részarányú gépek és szállítóeszközök árufőcsoport kivitelének és behozatalának volumene 12,3, illetve 9,6 százalékkal bővült. A KSH elemzése szerint az első negyedévben a termékkör mindkét irányú forgalmát jellemző közel 20 százalékos növekedési ütem a második negyedévre jelentősen lelassult, júniusban pedig el sem érte az egy évvel korábbit. A csökkenő tendenciát leginkább a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék kereskedelem határozta meg, amelyben a 2010. évi labdarúgó-világbajnokság miatti egyszeri keresletfelhajtó hatás lényeges szerepet játszott.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője ezzel kapcsolatban elmondta, ha a hivatal elemzése helyátálló, akkor például a híradástechnikai eszközök kereskedelemének magas bázis miatti visszaesése csak átmeneti volt, a későbbi hónapokban visszatérhet a korábbi tendencia, s az exportja újra 10 százalék körüli havi növekedést mutathat éves összevetésben.

Hozzátette, július-augusztusban, illetve az év hátralévő részében újra 5-10 százalék körüli ütemben nőhet a külkereskedelmi forgalom mindkét ága, s az év végére az egyenleg elérheti a 6,5 milliárd eurót, ami a bruttó hazai termék (GDP) 6-6,5 százaléka lesz.

Az ING Bank elemzője elmondta: az élelmiszer-, a gyógyszer- és vegyipar exportszinten júniusban is jól teljesített, s várhatón a következő hónapokban is 10 százalék körüli növekedést mutatnak fel ezek a területek.

Úgy vélte, az export dinamikája éves szinten is fölötte marad 1-2 százalékponttal az importénak, mivel az alacsony belső fogyasztás nem erősíti a behozatalt. Az import alakulására hatással van az is, hogy a mérséklődő exporthoz kevesebb behozatal szükséges.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője elmondta, sem az export, sem az import növekedésének jelentős lassulása nem okozott meglepetést, hiszen a kivitel a külső konjunktúra alakulásától függ, a behozatalt pedig részben a kivitel, részben pedig a belső fogyasztás és a beruházások vezérlik. A külső konjunktúra gyenge, miközben a belső fogyasztás és a beruházások sem nőnek. Így az év egészét tekintve nem romlik az egyenleg, ami a szakértő várakozása szerint 6,6 milliárd euró többlet lesz. Tavaly a külkereskedelem 5,515 milliárd euró többlettel zárt.

Az elemző szerint a következő időszakban nem várható fordulat.

Jóllehet minden hónapban pozitív egyenleg várható, a javulás üteme lassulni fog a korábbi időszakhoz képest, részben a magas bázisadatok miatt.

Korábban, az előzetes adatok közlésekor más az elemzők az MTI-nek elmondták, az ipari termelés adataiból is látszott már, hogy a lassulás lehet az exportban, és mivel az export termékek import tartalma jelentős, ez hatással volt a behozatal alakulásra. Míg korábban 6-7 milliárd euróra becsülték az éves külkereskedelmi többletet az idei évre, a jelentős világgazdasági lassulás hatására ez kisebb lehet, de továbbra is jelentős aktívum marad a külgazdasági forgalomban. A világgazdasági kilátások gyengébbé válnak, és mivel Magyarország jelentős mértékben függ a külpiacoktól, ez a hatás fennmarad – közli az MTI.