Lassul a gazdaság 2015–2016-ra

Nyár végére már a statisztikai adatok is jelezték, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került, és erősödnek a kockázatok. A tavalyi 3,6 százalék után az idén 2,7, jövőre 2 százalékkal bővül a GDP, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása és a kiviteli lehetőségek romlása miatt.

A beruházások az idén stagnálnak, jövőre 5 százalékkal mérséklődnek, a fogyasztás idén 2,5, jövőre 1,5 százalékkal bővül. Ez nem meglepetés, mivel a 2014. évi gyors növekedés – ami még az idei I. negyedévben is tartott – alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása.

A világgazdaságban ez utóbbi miatt a korábbi prognózisoknál mérsékeltebb dinamika várható, amit nem ellensúlyoz az alacsony nyers- és fűtőanyagárak, a laza monetáris kondíciók és a semleges fiskális politikák növekedésösztönző hatása. A globális gazdasági növekedésre negatívan fog hatni a Fed irányadó kamatlábának emelése, amelyet most óvatosságból elhalasztottak, de fél éven belül bizonyosan megkezdődik.

Idén a bérkiáramlás a tavalyihoz hasonlóan 3 százalék körüli lesz, de a 2014. évi árszínvonal-csökkenéshez képest minimálisan emelkedő infláció miatt a reálkeresetek és a reáljövedelem növekedési üteme kissé csökken. Ugyanakkor a fogyasztás dinamikája 1,5 százalékról 2,5 százalék körülire emelkedik; a harmadik éve növekvő reáljövedelem és a banki elszámolás következtében lecsökkent hitelterhek, a fogyasztók jelentős részének némi megkönnyebbülése hatására. 2016-ban a magasabb infláció miatt a reálkereset csak 1,3 százalékkal emelkedik, a nyugdíjak reálértéke nem változik, így a reáljövedelem és a fogyasztás is lassuló ütemben (egy, illetve 1,5 százalékkal) nő.

A magyar gazdaság 2015 I. negyedévben 3,6, a másodikban 2,7 százalékkal növekedett, a lassulás elkezdődött. A II. félévben és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása, de a kiviteli lehetőségek romlása következtében is.

A GKI megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett két százalékos GDP-arányos államháztartási deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél néhány tizedszázalékkal magasabb hiány valószínű. A mérték nagyrészt attól függ, hogy a kormány milyen hiányt, illetve ennek révén elérhető GDP-arányos államadósság-csökkentést tart szükségesnek a túlzottdeficit-eljárás elkerüléséhez (mit tolerál még az EU). A szerkezeti átalakítások nélküli, egyszeri eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit, a növekedésellenes adórendszer fennmaradása, a nagy államháztartási rendszerek lezüllése pótlólagos terheket hárít a következő nemzedékekre.

A 2014. végi és 2015. I. félévi javulás ellenére mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot, bár megkezdődött a pozitív kilátások jelzése. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat.