Lassul a gabonafélék visszaszorulása

Továbbra is domináns a gabona a magyarországi termelésszerkezetben – írja a Világgazdaság Online a KSH fontosabb növények idei vetésterületét bemutató kiadványa alapján. A búza vetésterülete hosszabb idő után nőtt az idén, a gazdasági szervezetek földhasználatának csökkenése viszont megállt.

A június 1-jei adatok szerint Magyarország területének közel 79 százalékát foglalta el termőterület, amelynek nagysága 7 millió 356 ezer hektár volt – áll a fontosabb növények idei vetésterületét bemutató KSH-kiadványban.

Ez mintegy 15 ezer hektáros csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A termőterület jelentős része – 5,3 millió hektár – sorolható a mezőgazdasági terület kategóriába, amely a szántó, konyhakert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágak között oszlik meg. A mezőgazdasági terület egy év alatt 8,5 ezer hektárral lett kisebb.
Ez elsősorban a felhagyott gyepterületek, a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek művelésből való kivonásával magyarázható, ugyanakkor a gyümölcsös művelési ágban kismértékű növekedés volt tapasztalható.

Idén a földet művelő gazdaságra beazonosítható mezőgazdasági terület 63 százalékát (3 millió 199 ezer hektárt) egyéni gazdaságok, 37 százalékát (1 millió 918 ezer hektárt) pedig gazdasági szervezetek használták.
Bár az egyéni gazdaságok évről évre nagyobb területen gazdálkodnak, 2017 és 2018 között a szervezetek kezelésében álló földek területe is nőtt. A gazdasági szervezetek főként a szántóföldi termelésben vesznek részt, jelenlétük évek óta folyamatosan csökkent, ám ez a visszaszorulás 2018-ban megállt.

Az uniós szabályok hatnak a vetésszerkezetre
Az elhúzódó téli időjárás, a tavaszi nagy mennyiségű csapadék és az azt követő hirtelen felmelegedés befolyással volt a tervezett vetésterületek alakulására. Az őszi kalászosok és az őszi vetésű repce áttelelése a legtöbb helyen rendben lezajlott, így átlagos, illetve jó hozamok jellemzik az idei évet. A területalapú támogatások igénybevételéhez előírt zöldítés hatása továbbra is megmutatkozik a szálas takarmányok növekvő területében, de az ökoló­giai jelentőségű földek szigorúbb szabályozása miatt szóját már kevesebbet vetettek 2017-hez képest.

A június 1-jei állapot szerint a műveléssel hasznosított szántóterület 56 százalékán termesztettek gabonaféléket. A korábbi években tapasztalt visszaesés 2018-ban lassult, 2017-hez viszonyítva idén alig 13 ezer hektárral kisebb területet foglaltak el a gabonafélék.

A 2,4 millió hektáros vetésterület két legjelentősebb növénye a 970 ezer hektáron vetett őszi búza, valamint a 956 ezer hektárral szereplő kukorica.
Az évek óta tartó folyamatos csökkenést követően idén az előző évinél nagyobb területen termeltek búzát. Ezt a gazdálkodói döntést a KSH szerint az időjárási viszonyok mellett a világpiaci folyamatok és a felvásárlási árak alakulása is nagyban befolyásolta. A búza vetésterülete 2017-ről 2018-ra 66 ezer hektárral nőtt. Az utóbbi évek időjárása kedvezően hatott az őszi vetésű durumbúza termésátlagára és minőségére egyaránt, így vetésterülete több mint a harmadával nőtt a tavalyi évhez képest. Ezzel szemben tavaszi búzát a tavalyi területnek csak az 56 százalékán vetettek. A legnagyobb területen őszi búzát termesztenek, de a búzavetések nagysága idén is egymillió hektár alatt maradt, viszont 6,7 százalékkal nagyobb volt, mint egy éve.

A csemegekukorica húzza fel a zöldségtermő területet
Idén nőtt a zöldségfélék termőterülete: 91,2 ezer hektár (a tavalyit 1,7 ezer hektárral meghaladó) területen termesztenek zöldségeket. A termőterület közel 40 százalékát elfoglaló csemegekukoricát az elmúlt évinél háromezer hektárral nagyobb területen vetették. A szintén jelentős kertészeti kultúrának számító zöldborsó területe ugyan kismértékben, de csökkent. A paprika és a zöldbab vetésterületének nagysága évről évre 10–20 százalékkal is ingadozott. Csökkenés figyelhető meg ugyanakkor a görögdinnye és a fejes káposzta termőterületében. A KSH adatai szerint paradicsomot kismértékben növekvő területen termesztenek idén, a sárgarépával hasznosított földnagyság azonban érdemben nem változott.

A jelentősebb zöldségfélék közül a csemegekukorica vetésterülete közel azonos arányban oszlott meg a gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok között:

a paradicsom és a zöldborsó többségét előbbiek, a fejes káposzta, a paprika és a vöröshagyma vetésterületének túlnyomó részét viszont az egyéni gazdálkodók művelték. A csemegekukorica és a zöldborsó adta a zöldséget termelő szervezetek vetésterületének 78, a zöldségek összes területének 64 százalékát.
Az uniós átlag fölött
A magyarországi termelési szerkezetben legfontosabb négy szántóföldi növény – az őszi búza, a kukorica, a napraforgó és a repce – termesztése elsősorban az Észak-Alföldre, Bács-Kiskun és Békés megyére összpontosul. Az őszi búza vetésterülete a megyék zömében – közülük a legtöbbet termelő Békésben és Jász-Nagykun-Szolnokban is – emelkedett.

Kukoricából azonban – néhány kivételtől eltekintve – az egész országban kevesebbet vetettek. A napraforgó területe hagyományosan Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében kiterjedt, az előbbiben leginkább amiatt, mert a növény átlagos terméshozama is jobb, mint például a kukoricáé.
Ezzel szemben a nyugat-dunántúli megyékben, ahol a csapadékosabb időjárás nem kedvez e növénykultúrának, inkább repcetermesztéssel foglalkoznak. A repce területe a megyék többségében nőtt, ezt a növényt a legnagyobb arányban Bács-Kiskunban termesztik.

A szántóterület mezőgazdasági területen belüli aránya az ország északnyugati részében, valamint Tolna és Békés megyében a legmagasabb. Jóllehet Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyét nagy kiterjedésű szántóterületek jellemzik, a mezőgazdasági területen belüli részarányuk alacsony, hasonlóan Nógrád és Heves megyéhez. Szántóföldi növénytermesztésben Békés megye a meghatározó, ahol az ország összes szántójának csaknem tizede található, s ez a művelési ág közel 90 százalékos részarányt képvisel a megye mezőgazdasági területéből. (vg.hu)