Lassú növekedés Európában, stagnálás Magyarországon: vegyes kép a kiskereskedelmi forgalomban

Visszafogott növekedés Európában

Felemásan teljesített a magyar kiskereskedelmi szektor az unióhoz képest

Az eurózónában és az Európai Unióban júliusban az előző hónaphoz képest enyhe növekedés volt tapasztalható, ami azonban csak mérsékelt javulás a júniusi csökkenéshez képest. Júniusban az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,4 százalékos visszaesést mértek a kiskereskedelmi forgalomban, így a mostani növekedés csak részben tudta korrigálni a korábbi negatív trendet.

Az európai vásárlók a hónap folyamán inkább élelmiszerekre és italokra költöttek, míg az üzemanyag iránti kereslet csökkent. Az euróövezetben az élelmiszerek, italok és dohánytermékek vásárlása 0,4 százalékkal nőtt, miközben az üzemanyagokból 1 százalékkal kevesebbet vásároltak. Az Európai Unióban még nagyobb volt az eltérés: az élelmiszerfogyasztás 0,5 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-forgalom 1,4 százalékkal csökkent júniushoz képest.

Vegyes kép az európai országokban

Az egyes országok kiskereskedelmi teljesítménye jelentős eltéréseket mutatott. A legnagyobb növekedést Horvátországban (2,9 százalék), Ausztriában és Szlovákiában (1,8 százalék) regisztrálták, míg Luxemburgban és Romániában jelentős visszaesés volt tapasztalható, 2,1 illetve 1,8 százalékkal csökkent a boltok forgalma.

Éves szinten is változatos képet mutatott az európai kiskereskedelmi szektor. Luxemburgban 10,3 százalékos növekedést mértek, Horvátországban 7,9, Bulgáriában pedig 6,8 százalékkal nőtt a forgalom. Ezzel szemben Belgiumban 4,4, Észtországban 3,1, Finnországban pedig 2,1 százalékkal esett vissza a kiskereskedelem volumene.

Magyarországon stagnálás havi alapon, erős növekedés éves szinten

Magyarország kiskereskedelme havi alapon nem mutatott jelentős változást: a szezonális és naptárhatásokkal korrigált adatok alapján júliusban pontosan annyi terméket vásároltak a magyarok, mint júniusban.

Éves szinten azonban Magyarország jóval erősebben teljesített az európai átlagnál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a magyar kiskereskedelmi forgalom júliusban 3,3 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest, míg naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékos volt a bővülés. Ez jelentős eltérés az euróövezeti és uniós tendenciáktól, ahol az éves növekedés minimális, illetve helyenként visszaesés volt tapasztalható.

A vásárlási szokások alakulása

Az európai és magyar kiskereskedelem alakulása rávilágít arra, hogy a fogyasztók vásárlási szokásai változnak. Míg az európaiak egyre inkább az alapvető fogyasztási cikkekre, például élelmiszerekre és italokra koncentrálnak, addig az üzemanyagok iránti kereslet csökken. Ez a trend Magyarországon is megfigyelhető, ahol az élelmiszerek iránti kereslet továbbra is erős maradt, azonban a fogyasztók visszafogottak maradtak egyéb területeken.

Magyarország eredményei különösen figyelemre méltóak az európai kontextusban, ahol a legtöbb ország visszafogott növekedést mutatott, vagy akár csökkenést tapasztalt éves szinten.