Lassú konszolidációs folyamat a magyar kiskereskedelemben

A 2009-es mélypontot követően a tavalyi évben megindult egy lassú konszolidációs folyamat a magyar kiskereskedelemben.

Nominálértékben 1,4 százalékkal emelkedett a háztartások élelmiszerre és háztartási vegyi árura való költése az előző évhez képest, derül ki a GfK Hungária Kereskedelmi Analízisek 2010 című tanulmányából. Az év során a kiskereskedelem teljesítménye közel sem volt kiegyensúlyozott, 2010 második féléve hozta meg az enyhe pozitív fordulatot.

A különböző kereskedelmi csatornák teljesítménye is eltérően alakult.

A csatornák közül 2010-ben a legnagyobb növekedést a hipermarketek és a kisboltláncok érték el. Mindkettő esetében a vásárlási intenzitás, vagyis a háztartások éves átlagos költése növekedett jelentősen, ezzel szemben a vásárlói hatókör nem emelkedett.

A szupermarket csatornában kevesebb háztartás vásárolt 2010 során, mint az előző évben. Ez a csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a csatorna 2010-ben a korábbi Plus diszkontlánc bolthálózatával is bővült. Ráadásul a magyar háztartások átlagosan kevesebb pénzt hagytak egy-egy szupermarketben, mint egy évvel korábban.

A diszkont csatornán belül folytatódik az átrendeződés. A Plus kiválásával elért aggregált piaci részesedés növekedett.

A drogériák forgalomnövekedése folyamatos, továbbra is sikeresek a napi fogyasztási cikkek értékesítésében. A háztartások 14 százalékkal hagytak nagyobb összeget a csatornában 2010-ben. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen, immár a háztartások kétharmada vásárol drogériákban, és a vásárlási intenzitás is emelkedik.

A kártyával történő fizetések aránya évek óta folyamatosan nő; 2010-re a napi fogyasztási cikkek piacán elérte a költések 22 százalékát.