Lassanként visszaépülhet a kiskereskedelmi forgalom és lakossági fogyasztás

Lakossági fogyasztás: bővülés óvatossággal

Stabil növekedés figyelhető meg a kiskereskedelmi forgalomban

Az év első öt hónapjának adatai alapján a lakossági fogyasztás folyamatosan növekszik, de a várakozásoktól elmarad. Ennek oka elsősorban az óvatosság és a megtakarítások visszaépítése. Éves bázison stabil növekedés figyelhető meg a kiskereskedelmi forgalomban, bár az előző hónapokhoz képest stagnálás vagy kismértékű csökkenés is előfordult.

A lakosság nem csupán vásárlóereje csökkenésével magyarázható ez a jelenség, hanem azzal, hogy válságok után a megtakarítások visszaépítése kerül előtérbe. A fogyasztás ezt követően kezd el újra erősödni – olvashatjuk Koncz Péter, a VG elemzőjének írásában.

Magas infláció és reálvagyon csökkenés

A lakosság nettó pénzügyi vagyona 2010-ben 18 ezermilliárd forintról 2023-ra közel 82 ezer milliárd forintra nőtt, ami nominálisan több mint négyszeres növekedést jelent. Az inflációval kiigazított reálértékek szerint a vagyonnövekedés 2021-ig dinamikus volt, de a magas infláció az elmúlt két évben csökkentette a megtakarítások reálértékét. Hasonló trend figyelhető meg a reálbérek esetében is, melyek 2010 és 2022 között 70,8 százalékkal nőttek, de 2023-ban a gyors pénzromlás csökkentette reálértéküket.

A lakosság megtakarítási hajlandósága

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. felmérése szerint 2024 márciusa óta a lakosság több mint fele inkább megtakarítani kíván a következő egy évben, míg csak 10,9 százalékuk részesítené előnyben a fogyasztást. A lakosság harmada mindkét célt, a megtakarítást és a fogyasztást is növelni kívánja. Az új otthonteremtési program is növelte a lakáscélú beruházások népszerűségét, ami közvetetten a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.

Pozitív kilátások a jövőre

A 2008-as világválságot követően csak 2013-tól volt tartósan pozitív a végső fogyasztás hozzájárulása a GDP-hez, de az elmúlt években több válság is sújtotta Magyarországot. Azonban a visszapattanás várhatóan gyorsabb lesz, mint a világválság után, mivel a reálmegtakarítások szintje magasabb, mint másfél évtizeddel korábban, a bérek vásárlóereje újra növekszik, és a munkanélküliség is alacsonyabb, mint a 2010-es években.

Ezek a tényezők együttesen támogathatják a háztartások fogyasztásának növekedését, hozzájárulva ezzel a magyar gazdaság bővüléséhez. Az óvatossági motívum és a megtakarítások előtérbe helyezése még jelen van, de a pozitív gazdasági kilátások reményt adnak a fogyasztás fokozatos erősödésére.