Lassan elfogynak a sarki kisboltok: 22 ezer bolt tűnt el négy év alatt

A 2024-es év végén 101 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ami 5200-zal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb arányú csökkenést Tolna vármegyében (–6,9%) és Budapesten (–5,7%) regisztrálták. A legkevesebb bolt Borsod és Nógrád vármegyében zárt be – ám ezek eleve a legkisebb üzletsűrűségű régiók.

Eközben a boltok mérete nő: tíz év alatt 122-ről 163 négyzetméterre emelkedett az átlagos alapterület. Ez egyértelmű piaci koncentrációra utal – fogalmazott Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrum érdeklődésére.

Érdekes kettősség, hogy miközben az üzletek száma csökken, a kiskereskedelmi forgalom volumene emelkedik. Ez azt jelzi, hogy egyre kevesebb, de nagyobb és forgalmasabb bolt szolgálja ki a vásárlókat. A 2025 első negyedéves adatok szerint tízezer főre országosan 106 bolt jut – a legtöbb Tolnában, a legkevesebb Pest vármegyében. A bolti forgalom lakosságra vetítve Budapesten 24%-kal haladta meg az országos átlagot.

Az átalakulás legnagyobb vesztesei a kisboltok. Kozák Tamás szerint főként az önálló vállalkozók által működtetett egységek szűntek meg: számuk tíz év alatt egyharmaddal csökkent. Az élelmiszerboltoknál a visszaesés egynegyedes.

A strukturális okok mellett a szabályozási környezet is komoly terhet jelent. Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint az árrésstop – még ha nem is vonatkozik a kisboltokra – kifejezetten versenyhátrányt jelent számukra. „A kisboltok nem tudnak olyan alacsony árréssel dolgozni, mint a multik, de így nem is tudnak versenyképes árakat adni” – magyarázta.

A helyzet abszurditását jól példázza a dinnye esete. Miközben egy nagy üzletlánc 169 forintért kínálja kilóját, egy kisboltos legfeljebb 500 forintért tudja értékesíteni úgy, hogy marad rajta nyeresége. Ez a háromszoros különbség a beszerzési árak eltéréséből adódik – a kisboltok nem érik el azt a volumenet, ami kedvező nagykereskedelmi árat biztosítana számukra. A fogyasztók persze az olcsóbb megoldást választják – ezzel viszont akaratlanul is kiszorítják a kisüzleteket a piacról.

A szakmai szervezetek szerint a kiskereskedelem szabályozása sem segíti a verseny kiegyenlítését. A plázastop, a kiskereskedelmi különadó, a túlzott bürokrácia és az EU-rekorder, 27%-os áfa mind olyan tényező, amely a kisboltok működését nehezíti. A fejlesztések ellehetetlenülnek, új üzletek nyitása pedig egyre kockázatosabbá válik.

A számok és a trendek alapján úgy tűnik: a hazai kiskereskedelem jövője a nagyobb, hatékonyabb üzleteké. A kisboltok csak akkor maradhatnak versenyben, ha enyhül a szabályozási nyomás, csökken az adminisztrációs teher, és valódi párbeszéd kezdődik a döntéshozók és az ágazat szereplői között.