Nem indult általános alkoholfogyasztási hullám Magyarországon a Covid–19 járvány idején – derül ki egy frissen ismertetett, reprezentatív felmérésből, amelyről az InfoRádió Fertő Imrét, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanárát kérdezte. A kutatás eredetileg nem kifejezetten a pandémiára készült, de a járvány mint sajátos stresszhelyzet lehetőséget adott annak vizsgálatára, hogyan változnak a fogyasztási szokások krízishelyzetben.
A kutatás egyik meglepő adata, hogy a válaszadók 50%-a azt mondta: egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, miközben mindössze 3% jelezte, hogy a Covid hatására növelte az alkoholfogyasztását. Fertő Imre ugyanakkor kiemelte: reprezentatív mintán ez a 3% nagyságrendileg 300 ezer embert jelent, ami már érdemi társadalmi kockázatként értelmezhető.
A leginkább veszélyeztetett csoportba azok tartoztak, akik a járvány alatt anyagi nehézségeket éltek meg. A felmérés alapján az időseknél, a nőknél és a kisgyermekeseknél is nagyobb eséllyel emelkedett az alkoholfogyasztás; utóbbiaknál különösen azoknál, akik korábban is fogyasztottak alkoholt – náluk a pandémia idején „plusz levezetési mód” lehetett.
A kutatás újdonsága, hogy a stresszhelyzetben tapasztalható alkoholfogyasztás-növekedést az értékrend is befolyásolhatja: akik számára a hatalom és a státusz fontos érték, azoknál nagyobb valószínűséggel nőtt a fogyasztás. A szerzők szerint ez azt erősíti, hogy a megelőzésben célzott alkoholellenes kampányokra van szükség, mert nem minden társadalmi csoport ugyanazokra az üzenetekre reagál.
A járvány utáni időszak változásairól egyelőre nincs adat; Fertő Imre szerint tervben van egy újabb kutatás, amely lehetővé tenné az összehasonlítást.
