Külgazdasági Konferencia: ezért nálunk szálltak el legjobban az élelmiszerárak
Az élelmiszerárak Magyarországon szálltak el a legjobban, holott a háborús szankciók egész Európát érintik, aszály pedig Romániát is sújtotta hasonló mértékben, mint hazánkat. Mit tehet tehát az ok? – hangzott el a kérdés a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott Külgazdasági Konferencián.

A forint gyengülése se tett jót az ügynek
„Magyarország toronymagasan vezet az élelmiszerárak tekintetében. Ez fura egy olyan ország esetében, amely élelmiszert exportál. Olyan országokat előzünk meg inflációban, akik élelmiszerimportra szorulnak”
– mondta Pleschinger Gyula, a jegybank (MNB) Monetáris Tanácsának tagja.
„A mezőgazdasági termelői árak szinte megegyeznek a régióban, de az élelmiszerek előállítása, ami nagyon megdobja az árakat és az inflációt. Az inflációs eltéréseket rá lehetne fogni a versenyképességi különbségekre, az aszályra és egyéb tényezőkre, de ugyanezek a gondok sújtják a környező országokat is, ott mégsem ilyen mértékű az élelmiszerek árnövekedése”
– tette hozzá az Index cikke szerint.
Nem gondolnám, hogy a privatizáció következménye, hogy elszálltak az élelmiszerárak. Ez a verseny hiánya miatt van – mondta Pleschinger. A hallgatóságnak egy személyes történettel mutatta be, hogy zajlik az élelmiszer-árazás.
Egy nagy élelmiszeripari sütöde vezetőjétől megkérdezte, hogyan áraznak, erre azt a választ kapta, hogy „ami belefér”. Tehát a gyártók pontosan tudják, hogy inflációs hangulatban könnyebben elfogadják az áremeléseket a vásárlók, és ezt kihasználva elmennek a határig.
Pleschinger szerint ezen az erősebb verseny tudna segíteni, hiszen ha az élelmiszeripar kevés, de annál erősebb szereplő kezében van, akkor árban és minőségben sem kell jobb ajánlatot nyújtaniuk a vevőknek. Szerinte a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) komolyabban meg kellene vizsgálnia a szektort.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora szerint az inflációt nálunk bebetonozza az ipari struktúra is, hiszen az új gyárak betelepülése megemelkedett energiaköltségekkel jár, ahogy a nagy ipari központok falják az energiát. A professzor kifejtette: ma már nem egyértelműen jó, ha egy újabb multi települ be hozzánk, főleg, ha az alacsony hozzáadott értékű összeszerelést hozza ide. Úgy gondolja, az értékláncokban magasabbra kell pozicionálnunk magunkat, a magasabb tudást igénylő munkákat kell idehoznunk, amihez viszont szükséges az oktatás fejlesztése, hogy legyen, aki betölti az állásokat.
A problémákat a következő tényezők okozzák:
- Háború
- Fed-szigorítás – a kockázatkerülő befektetők inkább a nagy jegybankok felé fordulnak, és kockázatkerülő hangulatban elzárkóznak a fejlődő országoktól
- Energiaárak növekedése
- A befektetői hangulat romlása
Nehéz megmondani, pontosan hol fog tetőzni az infláció, de várhatóan a jövő év elején.
Még több infó a konferenciáról itt.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >NGM: a kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok is részt vesznek az áremelések elleni küzdelemben
A kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok önkéntes alapon vállalják…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >