Külföldi piacok – Súlyos kérdésekkel szembesültek a belgák

Az egyik leggazdagabb európai országban, Belgiumban sokkal koncentráltabb az élelmiszer-kiskereskedelem, mint hazánkban. Az ország kilábalóban van a pénzügyi válságból. Utoljára 2009 második negyedévében csökkent a mennyiségben mért FMCG-forgalmuk az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva.

Mintegy 10 és fél millióan élnek Belgiumban, de csak 30 ezer négyzetkilométeren. Az ottani nagy népsűrűség kedvez a koncentrációnak. Amíg nálunk 19 ezer élelmiszerüzlet működik, addig Belgiumban a felénél is kevesebb; 7800-at tart nyilván a Nielsen. Számuk tíz éve még meghaladta a 9 ezret.

Carrefour, Delhaize, Colruyt

Tavaly Belgiumban – növekedő periódusok után – a harmadik negyedévben stabil maradt az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum eladása, az előző évi július–szeptemberhez képest. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen elemzése, amely Grothreporter címmel negyedévenként áttekinti az európai trendeket.

Élelmiszer-kiskereskedelemben belgiumi piacvezető az Európában legnagyobb kereskedelmi vállalat, a francia Carrefour, amely a hiper- és szupermarketek mellett kisebb lakóhely közeli üzleteket is működtet. A belga Delhaize cég nagy és kis szupermarketekben, kényelmi és kisebb, lakóhely közeli üzletekben szolgálja ki vevőit. A harmadik Colruyt szintén belga vállalat, amely különböző méretű szupermarketeket, valamint kisebb, lakóhely közeli üzleteket működtet.

A fenti három cég elviszi az ottani élelmiszer-kiskereskedelem bevételeinek felét. Utánuk a forgalom szerinti rangsorban két német piaci szereplő következik, az Aldi és a Metro-csoport.

– A két kemény diszkontlánc, az Aldi és a Lidl forgalma 2008-ban növekedett, főleg fontos árak emelkedése miatt – állapította meg egy prezentációjában Frédéric Cornet, a Nielsen brüsszeli vállalatának egyik kutatási vezetője. – Folyamatosan kisebb lett viszont a bevételük 2009-ben és 2010-ben, amit az árak és az eladott mennyiség csökkenése okozott.

Lakóhely közeli üzletek felé fordultak

Mivel Belgium viszonylag kis ország, sokak számára közel esnek a határon túli üzletek. Főleg Franciaország és Hollandia felé orientálódnak. A külföldi vásárlások értéke 10 százalékkal nőtt meg tavalyelőtt, az előző évhez képest. Összességében a háztartások FMCG-költésének 3 százaléka került külföldre 2009-ben.

A vásárlási szokások olyan sok szempontból változtak a pénzügyi válság idején, hogy tulajdonképpen átalakulásról beszélhetünk. Frédéric Cornet két trendet emel ki:

– A fogyasztók egy része újra a legnagyobb vállalatok láncai felé fordult. Például a Delhaize megsokszorozta akcióit, és megszüntette azt a hírét, hogy drága, ugyanakkor a magas minőség imázsát nem rombolta le. Másik új jelenség, hogy a fogyasztóknak kevesebb idejük jut vásárlásra. Először azért fordultak a lakóhely közeli üzletekhez, hogy megvegyék, ami hiányzott otthon. Aztán pedig azért, hogy ott szerezzék be, amire szükségük van.

A vásárlói magatartás átalakulását jelzi, hogy a pénzügyi válság a földrészünkön leggazdagabbak közé tartozó fogyasztókat is súlyos kérdések elé állította. Kénytelenek dönteni. Például életmódjukat illetően arról, hogy pénzüket elköltsék vagy félretegyék. S ha költenek, akkor kevesebb pénzüket mire adják ki? Ritkábban vásároljanak? Többet vegyenek, mint korábban vagy kevesebbet? Melyik boltot válasszák? Mit vegyenek? Promócióban kínált árucikket? Váltsanak márkát? Tegyenek kosarukba több kereskedelmi márkás terméket?

Tudatosabb fogyasztók, behatárolódott kereslet

A Nielsen felmérte 28 európai országban az internethasználó fogyasztók jövőre vonatkozó terveit. Az egyik kérdést így tettük fel: „Ha javul a gazdasági helyzet, akkor a pénzügyi válság miatt megváltozott szokásai közül mit szándékozik megtartani?”

Belgiumban a válaszadók 54 százaléka továbbra is törekszik arra, hogy a gázon és áramon spóroljon. Utána a sorrend: Megmarad az olcsóbb élelmiszermárkáknál (30), ritkábban használja autóját (27), a korábbiakhoz képest kevesebbet megy otthonán kívül szórakozni (25), továbbra is kevesebbet telefonál (22), kevesebb ruhaneműt vesz (20). Az átalakulás legjellemzőbb tényezői a belga Nielsen szakértője szerint a következők:

1. A szokás szerinti vásárlás helyett előtérbe került a tudatosság, nagyobb odafigyelés.

2. Korábban korlátozott árukínálattal korlátlan kereslet állt szemben. Most a kínálat látszik korlátlannak, a kereslet pedig behatárolódott.

3. Eleinte az emberek nagy része visszalépésnek tekintette a kereskedelmi márkák vásárlását, míg napjainkban ésszerű alternatívának.

4. Tegnap a reklámok erősen hatottak. A mai belga fogyasztó tájékozott és maga is informál másokat.

5. Eddig a költés dominált, most erősebben gondolnak a megtakarításra a belga fogyasztók.

Villányi Ágnes

osztályvezető

Nielsen