Kulcsszerepet szán a kormányzat a zöldség-gyümölcsnek

A tavalyi rügypusztítóan hideg tavasz után az idén is aggódtak a kertészek: ők vagy idejekorán a fagy szüretel, de később minden jóra fordult. Legalábbis, ami az időjárást illeti. A szezon közben kiderült, hogy a zöldség-gyümölcs termelők árelképzelései többnyire álmok maradtak.A kertészek szerint néhány év alatt százmilliárd forintos fejlesztés révén a tágabb régió kertészeti központjává válhatna Magyarországból. Ha programjukat sikeresen hajtják végre, a hazai és a külföldi piacokon is növelni lehet a fehér paprika, spárga, torma, görögdinnye, kajszi, szilva, meggy és dió eladását.
A globalizálódó kereskedelem megváltoztatta a kertészeti termékek értékelését is, így az íznél ma már – főként szállítási és tárolási okok miatt – fontosabb fajtatulajdonság lett a külcsín, szállíthatóság. Ezért is fordulhat elő, hogy a magyar ízekhez szokott vásárló a kóstoláskor szembesül azzal, hogy a szemre gyönyörű importált alma, körte, csemegeszőlő vagy paradicsom valójában neki ízetlen. Mártonffy Béla, a FruitVeB magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon a gyümölcsök között a meggyen kívül a kajszi, a cseresznye és a dió érlel finom és ezért a nemzetközi piacon is versenyképes termést.
Az állattenyésztés fejlesztésén túl a kertészeti termelés bővítésétől várja az agrárkormányzat, hogy az ország mezőgazdasági termelése 30-40 százalékkal növekedjen. Ha nincs nagy szárazság vagy fagy, akkor 2,6-2,9 millió tonna zöldség és gyümölcs terem Magyarországon. A hazai kertészeti szakértők szerint belátható időn belül 3,5-3,8 millióra lehetne növelni a termelést.

Több program is támogatja a szektort
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programnak kiemelt része a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése. Ennek révén rövid időn belül mintegy 800 ezer tonnával növelhető a termelés. A következő hét évben kétszeresére növelnék az üvegház- és fóliaterületet az országban.
Mártonffy Béla elmondta azt is, hogy a növekedés nem utópisztikus törekvés. A támogatással együtt 2013-ig mintegy százmilliárd forint értékű fejlesztés valósítható meg a teljes kertészeti ágazatban. Az első ültetvényfejlesztési programhoz kapcsolódó pályázatokat már március közepén lezárták. A támogatandó projektek összköltségének mintegy 40-60 százalékát kérhetik a gazdálkodók.
Mindenekelőtt az üvegházakkal és a fóliasátrakkal borított termőterület nagyságát szeretnék mintegy a duplájára emelni. A fejlesztést követően a jelenleg háromezer hektáros termesztőfelület jelentősen megnő. Leginkább a friss káposztafélék, salátafélék, a paprika, az uborka és a szamóca termelése növekedhet.
Egy másik fejlesztési program a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás korszerűsítését tűzte ki céljául. Ennek keretében a friss áru csomagolását, továbbá a hagyományos feldolgozói tevékenységet, valamint a mélyhűtött termékek előállítását is támogatják.
A hazai fogyasztás ösztönzése érdekében a FruitVeB az elkövetkező években naponta és fejenként tíz-húsz dekával szeretné növelni a jelenlegi, mintegy 0,4 kilós zöldség- és gyümölcsfogyasztást Magyarországon. A FruitVeB és a Spar Magyarország Kft. októbertől az év végéig a cég 200 magyarországi üzletében koncentrált zöldség-gyümölcs fogyasztásösztönző akciót szervezett az Agrármarketing Centrum támogatásával.

Magyar áru minden irányba
Ha megvizsgáljuk elhelyezkedésünket az európai piacon, láthatjuk, hogy Nagy-Britanniát kivéve az összes nagy frissáru-felvevő piac a közvetlen közelünkben van. A friss zöldség-gyümölcsök legnagyobb importőre Németország, de Oroszország igényei is rohamosan nőnek. Ezen kívül a szomszédos országok (Románia, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Ausztria) mintegy 60 milliós fogyasztói piaca is óriási lehetőségeket kínál, amit vétek lenne nem kihasználni.
Bár az ipari zöldségtermelés sokat veszített súlyából az elmúlt évtizedben, de még mindig fontos szerepet tölt be az ágazat termékkibocsátásában.
A fagyasztóipar 160-180 ezer tonna, míg a konzervipar közel 500 ezer tonna készárut állít elő évente, aminek közel 80 százalékát külföldön értékesítik. A tömegtermékek piacán óriási konkurenciaharc zajlik a harmadik országok termékeivel.
Ezzel szemben csak egy szorosabb termelői integráció keretében végzett termelékenységnövelési és költséghatékonysági program jelenthet megoldást adott esetben a termelői érdekeltségek megteremtésével.