A kukoricát szennyező toxin hatásait vizsgálja a Kaposvári Egyetem

A kukoricát egyik leggyakrabban szennyező anyagnak, az úgynevezett fumonizin mikotoxinnak a lakosság egészségét veszélyeztető hatását vizsgálja a Kaposvári Egyetem napokban kezdődött kutatása.

Az intézmény a Kaposi Mór Oktató Kórházzal együttműködve, nemzetközileg elismert szakembereket, kutatókat, doktoranduszokat, egyetemi hallgatókat bevonva 2020 végéig mintegy 618 millió forint uniós forrást költ az élelmiszerbiztonságot erősítő projektre – áll az egyetemnek az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.
A mikotoxinok az élelmiszertermelés teljes vertikumában megtalálható, penészgombák által termelt mérgező anyagok. A fumonizin B1 (FB1) Magyarországon is az egyik leggyakoribb mikotoxin, amely a kukoricán kívül előfordul más takarmányban és élelmiszer-alapanyagban is.
Az FB1 a potenciálisan rákkeltő anyagok közé tartozik. Összefüggésbe hozták már a nyelőcsőrák és a nyelőcső záródási rendellenesség kialakulásával afrikai országok szegényebb, szinte csak kukoricát fogyasztó lakosai körében, emellett állategészségügyi hatása is jelentős, a lovaknál agylágyulást, sertésekben tüdővizenyőt idézhet elő – írták.
Megjegyezték, hogy a fumonizin mikotoxinokról megjelent legutóbbi átfogó, 2012-ben készült tanulmány szerint további kutatások indokoltak ezen a területen, a Kaposvári Egyetem ezért is döntött a projektről.
Az intézmény vizsgálata nemcsak arra terjed ki, hogy a toxin veszélyezteti-e a lakosság egészségét, s ha igen, milyen mértékben, hanem arra is, hogy a különböző betegségekben szenvedők, például a gluténérzékenyek, egyforma mértékben fogyasztanak-e esetleg szennyezetett élelmiszereket – közölték.
Kitértek arra, hogy laboratóriumi körülmények között és állatkísérletekben vizsgálják majd a toxin eddig kevésbé ismert sejtszintű hatásmechanizmusát. Céljaik között szerepel az FB1 által kiváltott károsító hatások jobb megismerése, ennek érdekében új vizsgálati módszereket is alkalmaznak, laboratóriumi fejlesztéseket valósítanak meg.
Az elért eredmények hozzájárulnak az élelmiszerlánc fumonizin terheltségének felméréséhez, és az esetleges emberi egészségi kockázat tudományosan megalapozott értékeléséhez – olvasható az egyetem tájékoztatójában. (MTI)