A téli csapadék – különösen a januári, mintegy 30 centiméteres hótakaró – javította a kilátásokat a tavaszi vetésű kultúráknál, de a szakértők szerint önmagában még nem hozza vissza a kukoricatermesztés „biztonsági tartalékát”. A mostani hó nagyjából 30 milliméter csapadéknak felel meg, miközben a vegetáció indulásáig (tavaly decembertől számolva) összesen 150–200 milliméterre lenne szükség ahhoz, hogy érdemben rendeződjenek a talajnedvességi viszonyok – különösen az Alföldön és a Balatontól délre eső térségekben, írja az Agrárszektor.
A piaci és termelési kockázatok miatt 2026-ban is folytatódhat a kukorica vetésterületének csökkenése. Akik mégis kitartanak a kultúra mellett, a termőképesség mellett egyre inkább a hibridek stressztűrésére és alkalmazkodóképességére fókuszálnak: az RAGT szerint felértékelődnek azok a hibridek, amelyek évjárattól függetlenül stabil teljesítményt adnak, és a FAO-szám választása sem „egy recept”, hanem terület- és időjárásfüggő döntés.
A Gabonakutató nemesítési programvezetője szerint 2025-ben a profitabilitást az inputköltségek és a világpiaci túlkínálat is erősen szorította, és az idei szezonban is óvatosság indokolt: Dunántúlon szemestakarmánynak inkább FAO 300 végi–FAO 400 hibridek, az Alföldön viszont a korábbi FAO 300 eleji, illetve a nagyon korai FAO 200 hibridek csökkenthetik a kitettséget azzal, hogy virágzásban „kikerülik” a júliusi hőstresszt, és gyors fejlődésük miatt jobban hasznosítják a téli–tavaszi csapadékot. Aszályérzékeny területeken javaslatként megjelent az alacsonyabb, 50 ezer tő/hektár körüli tőszám és a többcsövű hibridek használata, az inputszintet pedig a reális terméspotenciálhoz érdemes igazítani.
A kockázatkezelés másik pontja a növényegészségügy: teljes rezisztencia nincs a csőbetegségeket okozó gombákkal szemben, ezért a gyakorlatban a rovarkártevők elleni védekezés (különösen július második felében) kulcselem lehet, ha a cél a toxinmentes takarmány.
A Syngenta régiós vetőmag marketingvezetője szerint a terményárak körüli bizonytalanság miatt is indokolt a „nem megszokásból” történő hibridválasztás: érdemes legalább két hibriddel dolgozni, a vetésidővel és FAO-számmal tudatosan „szétteríteni” a kockázatot, és előtérbe helyezni a stabil, jó stressztűrésű genetikai hátteret.
