KSH: a szolgáltatások és a mezőgazdaság húzta a tavalyi GDP-t

A bruttó hazai termék (GDP) volumene a tavalyi negyedévében 1,6 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A növekedéshez elsősorban a piaci alapú szolgáltatások és a mezőgazdaság járult hozzá – erősítette meg második becslése alapján kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 1,5, az előző negyedévhez viszonyítva 0,4 százalékkal nőtt.
2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest 1,8 százalékkal nőtt.
A termelési oldalon a mezőgazdaság hozzáadott értéke 16,8, a szolgáltatásoké 3,0, az iparé 0,8 százalékkal bővült, az építőiparé 18 százalékkal visszaesett.
A GDP bővüléséhez a szolgáltatások 1,6, a mezőgazdaság 0,6, az ipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. Az építőipar 0,6 százalékponttal mérsékelte a növekedést.
A tavalyi negyedik negyedévben ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparban hozzáadott érték a tavalyi első és negyedik negyedévet megelőzően három éve, 2013 harmadik negyedévében csökkent legutóbb.
A feldolgozóiparon belül a számítógép, elektronikai és optikai termék gyártásának növekedése volt a legjelentősebb, a járműgyártás hozzáadott értéke ugyanakkor csökkent.
Az építőipar teljesítménye már a negyedik negyedéve csökkent, 13,0 százalékkal.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 17,9 százalékkal növekedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,1 százalékkal nőtt.
A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, lassabban az előző negyedévi 5,5 százaléknál. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett, szintén szerényebben az előző negyedévi 3,3 százalékosnál. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció hozzáadott értéke 4,3 százalékkal nőtt az előző negyedévi mérsékelt, 1,6 százalék után.
A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye egész évben csökkent, a negyedik negyedévben 1,5 százalékkal mérséklődött, amit a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenése, valamint a jutalékok és díjak egyenlegének romlása okozott.
A bruttó hazai termék 1,6 százalékos negyedévi növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, a mezőgazdaság 0,6 százalékponttal járult hozzá. Az ipar 0,2, az építőipar 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 3,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül minden kiadási csoportban növekedést mért a KSH. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,7, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene viszont 6,9 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) 19,6 százalékkal visszaesett, ami a legnagyobb csökkenés a tavalyi négy negyedévben. A KSH továbbra is döntően az EU költségvetési ciklusainak váltásával magyarázta a beruházások hanyatlását. A készletváltozást is magába foglaló bruttó felhalmozás 3,2 százalékos csökkenése is több az előző negyedévi 1,3 százalékosnál.
A fogyasztás és a felhalmozás eredőjeként a belföldi felhasználás 1,1 százalékkal emelkedett az előző negyedévi 1,8 százalék után.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 764 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 3,1, az import 2,7 százalékkal emelkedett az előző negyedévi 5,2 és 5,1 százalék után. Az áruforgalomban a kivitel 2,6, a behozatal 4,1százalékkal bővült. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 5,1 százalékkal nőtt, importja 4,3százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A GDP negyedik negyedévi 1,6 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 1,7 százalékponttal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 0,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,6 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét – jelentette a KSH. (MTI)