KSH: számarányuknál lényegesen kisebb a kkv-k gazdasági súlya

Számarányuknál lényegesen kisebb a kis- és középvállalkozások gazdasági súlya: miközben a vállalkozási szférában foglalkoztatottak csaknem kétharmadának (65,2 százalék) biztosítottak munkalehetőséget, a hozzáadott érték 44, a nettó árbevétel 42, a nemzetgazdasági beruházások 31 százalékával járultak hozzá a működő vállalkozások összteljesítményéhez 2017-ben – állapította meg a szektor jellemzőiről tavalyi előzetes adatok alapján összeállított legfrissebb elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

E szerint a vállalati szektor teljesítményének 56 százalékát – a vállalkozások számának 0,9 százalékát és a vállalkozásoknál alkalmazott munkaerő 34,8 százalékát képviselő – nagyvállalatok termelték meg.
A 2016-os 3,2 százalék után tavaly 3,9 százalékkal 718 ezer fölé nőtt a kkv-k száma, míg a körbe nem tartozó vállalkozás száma 6365 volt.
A kkv-szektor nemzetgazdasági beruházásokban képviselt – az árbevételhez vagy a hozzáadott értékhez viszonyított – relatív alacsony részesedése visszavezethető alacsony beruházási hajlandóságára, azaz a megtermelt értéknek a nagyvállalatokhoz képest kisebb arányát forgatják vissza tőkeakkumuláció formájában a gazdasági tevékenységükbe. Emellett a kkv-szektorra más tevékenységi struktúra jellemző: kisebb a nagy tőkeigényű árutermelő ágak súlya és magasabb a – bizonyos területeken alacsonyabb beruházásigényű – szolgáltatásoké.
A kkv-körbe tartozó, illetve az azon kívül eső vállalkozások ágazati szerkezete számottevően különbözik. A kkv-k csaknem 80 százaléka valamely szolgáltató ágazatban, ezen belül is egyaránt 18-18 százaléka a kereskedelem, gépjárműjavítás, illetve a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működött. Ugyanakkor a kkv-körbe nem tartozó cégeknél a szolgáltatásokban tevékenykedők részaránya több mint 10 százalékponttal kevesebb volt a kkv-kénál az elmúlt évben. Ám a kkv-k 7 százalékával szemben egynegyedük ipari tevékenységet végzett. A mikrovállalkozásoknak 20 százaléka, addig a kisvállalkozásoknak 34, a középvállalkozásoknak pedig már több mint 40 százaléka tevékenykedett a termelőszférában, tette hozzá az elemzés. A kkv-k árbevételének csaknem 70 százalékát szolgáltatási, 26 százalékát ipari, építőipari, 4,7 százalékát a mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások realizálták.
A vállalkozások méretének növekedésével párhuzamosan a kkv szektoron belül is emelkedik az árbevétel. 2017-ben egy mikrovállalkozás átlagosan 19 millió, egy kisvállalkozás 420 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, egy középvállalkozásra pedig átlagosan 2,7 milliárd forintnyi árbevétel jutott – derül ki a KSH elemzéséből.
A kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásának mintegy 22, a kormányzati szektortól megtisztítva a vállalkozói szféra beruházásainak 31 százalékát valósították meg. A viszonylag alacsony arány visszavezethető arra, hogy a nemzetgazdaság összes beruházásában jelentős súlyt képviselnek egyrészt a külföldi közvetlen tőke befektetésével működő vállalkozások, másrészt a költségvetési szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok, harmadrészt a háztartások lakásberuházásai is – magyarázta a KSH. 2017-ben a kkv-k súlya mind a nemzetgazdasági, mind csak a vállalkozások által megvalósított beruházásokon belül csökkent (3,8, illetve 2,5 százalékponttal), abból következően, hogy a kkv-körön kívüli gazdasági szereplők erőteljesebben növelték beruházásaikat. A kkv-kör beruházásainak közel héttizede négy nemzetgazdasági ágban – mezőgazdaság, feldolgozóipar, kereskedelem és ingatlanügyletek – valósult meg tavaly. (MTI)