Nőhet a gyümölcsös ültetvények területe
Mintegy 17 ezer hektárral nőhet a jelenlegi 73 ezer hektárról a gyümölcsös ültetvények területe az elkövetkezendő öt évben a gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatai alapján, ugyanakkor a gazdák 12 ezer hektárnyi terület kivágását is tervezik – ismertette Tóth Péter, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági statisztikai osztályának tanácsadója kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Elmondta, hogy a február 14. és április 16. között végzett, kilenc gyümölcsfajt érintő felmérés mintegy 15 ezer gyümölcstermesztő gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjedt ki.
Azokat a 2500 négyzetméternél nagyobb ültetvényhasználókat keresték meg, akik tavaly árutermelő tevékenységükre támogatást igényeltek – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a végleges adatsorok a nyáron várhatók.
Kiemelte, hogy az összeírás 73 ezer hektárnyi terület szerkezeti felépítését mutatja be, a felmért terület 34 százalékán almát (25 ezer hektár), 19 százalékán meggyet (14 ezer), 10 százalékán diót (7 ezer hektár), 9-9 százalékán bodzát (6,5 ezer hektár) és szilvát (6,5 ezer hektár) termesztettek.
A következő öt évben a tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a meggy és a dió területében várható jelentős növekedés. Míg a legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek ültetni a gazdálkodók, addig az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelynek csökkenhet a területe.
Arról is beszélt, hogy a felmért gyümölcsfajok közül a bodzaültetvények a legfiatalabbak, területük kétharmadát 2010 után építették, a legrégebbi a 30 százalékot kitevő alma és a 31 százalékot képviselő körte.
Az ültetvények használói között a fiatal, 40 év alatti gazdálkodók aránya 21 százalékot, a 65 év feletti időseké pedig 23 százalékot tett ki. A fiatalok részaránya Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, 36,2 százalék, Csongrád megyében pedig a legalacsonyabb, 12 százalékkal. A gazdálkodók közel fele rendelkezett közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel – tette hozzá.
Magyarországon mintegy 6,6 ezer hektáros területen történik biogazdálkodás. A gazdaságok kétharmada áll kapcsolatban kereskedőkkel, 13 százalékuk használ és nyolc százalékuknak van tulajdonában tároló vagy hűtőház. A gazdák 153 féle alma, 25 féle meggy, valamint kétfajta dió, és egy bodzafélét neveztek meg – mondta Tóth Péter.
Kitért arra is, hogy az adatszolgáltatás során most először volt arra lehetőség, hogy a válaszadók a kérdőíveken megjelölhessék, szeretnének-e tájékoztatást kapni az összeírás eredményéről. Ezzel a lehetőséggel több mint 7600-an éltek, akiket a KSH e-mailben tájékoztat. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
A NAK kiemelt feladatának tekinti a kiskultúrás növénytermesztés támogatását
A hazai kiskultúrás növénytermesztés sikerében kiemelt szerepe van a hatóságokkal…
Tovább olvasom >Soil-X-Change találkozó a talajmegújító innovációs partnerségekért
November 13-án az Agrárközgazdasági Intézet Nkft. (AKI) és a közös…
Tovább olvasom >A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést
A haltermelők az idei karácsonyi szezonra sem terveznek áremelést, amennyiben…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >Drágul a tej és a tejtermékek: mi áll az árak emelkedése mögött?
A tej és tejtermékek ára az elmúlt hónapokban jelentős növekedést…
Tovább olvasom >