KSH: megélénkült a külkereskedelmi áruforgalom júliusban
Az export 9,2, az import 9,0 százalékkal nőtt euróban számolva júliusban az egy évvel korábbihoz képest, az előző havi 6,0, illetve 5,2 százalékos növekedés után – jelentette második becslésében csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első becslésben a kivitel 8,4 százalékos, a behozatal 7,9 százalékos növekedéséről adott hírt szeptember 8-án a KSH. A változás következtében a júliusi exporttöbblet 498 millió euróról, hajszálnyival, 482 millióra csökkent, ami 50 millióval több az egy évvel korábbinál.
Az év első hét hónapjában a kivitel euróban számolt értéke megközelítette az 50 milliárdot és 5,1 százalékkal nőtt. Az import hasonló, 5,0 százalékos emelkedésével 3,766 milliárd kereskedelmi többlet alakult ki, 237 millióval nagyobb az egy évvel korábbinál.
Az export forintban mért árszínvonala január-júliusban 0,4 százalékkal emelkedett, az importé 0,2 százalékkal csökkent, a cserearány 0,6 százalékkal javult.
A kivitel és a behozatal mintegy felét adó gépek és szállítóeszközök exportvolumene 10, az importé pedig közel azonos mértékben, 9,3 százalékkal bővült 2013 január-júliushoz képest, euróban az export 6,9, az import 5,6 százalékkal nőtt. A kivitelben a legnagyobb súlyt képviselő közúti jármű kivitele csaknem másfélszerese volt az egy évvel ezelőtti szintnek. Számottevően emelkedett még az energiafejlesztő gép és berendezés, valamint a villamos gép, készülék és műszer egyes árucsoportjainak forgalma. A folyamatosan zsugorodó részarányú híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalma negyedével volt alacsonyabb, mint 2013 bázisidőszakában – közölte a KSH.
A külkereskedelmi forgalom mintegy harmadát kitevő feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 6,7 és 10 százalékkal emelkedett, euróban a növekedés 3,9, illetve 6,7 százalékos volt. Az export bővülésében az autógyártásban felhasznált szakmai tudományos ellenőrző műszer kereskedelme volt a legjelentősebb tényező.
Behozatalban a gumigyártmány, a fémtermék, valamint a vas és acél növekedése volt meghatározó. Az árufőcsoport forgalmában jelentős súlyú gyógyszer és gyógyszerészeti termékek kivitele már harmadik hónapja maradt el a bázisidőszaki szinttől, amely főként az Oroszországba és Ukrajnába irányuló kiszállítások visszaesésének eredménye.
Az energiahordozók behozatalának volumene 9,0 százalékkal haladta meg az előző év első hét hónapjának szintjét, euróban az értékük azonban 0,8 százalékkal csökkent.
A kőolaj és kőolajtermék importvolumene az utóbbi pár hónapban mért jelentős növekedésnek köszönhetően az időszak végére már némileg meghaladta a bázisidőszaki szintet. A természetes és mesterséges gáz importvolumene a hazai gáztározók feltöltése miatt március óta folyamatosan bővül, így az időszak végére több mint hatodával felülmúlta a bázisidőszaki szintet.
Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7,6, az importé 7,2 százalékkal emelkedett 2013 első hét hónapjához képest, euróban az export 2,7 százalékkal, az import 6,5 százalékkal nőtt. Az exportban a legnagyobb részarányú gabona és gabonakészítmény közel ötödével haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A forgalom élénkülésben szerepet játszott az uniós tagállamok mellett a távol-keleti piacokra irányuló export bővülése is.
Magyarország a behozatal 75, a kivitel 79 százalékát bonyolította le az EU tagállamaival. Az unióval folytatott export- és importüzletek értéke azonos mértékben, 0,5 százalékkal nőtt 2013 azonos időszakához képest. A többlet 5,0 milliárd euró (1523 milliárd forint) volt, ami 596 millió euróval (119 milliárd forinttal) kevesebb az előző évhez képest.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH adatok nyilvánosságra hozatala után írásos értékelésében idézte Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkárt, aki szerint a javuló adatok a fogyasztás bővülésének és a növekvő ipari kibocsátásnak, valamint a járműgyártás dinamikus bővülésének köszönhetők.
Az államtitkár úgy véli, a külkereskedelmi forgalom hosszú ideje tartó bővülése folytatódhat, továbbra is az ipari növekedésre és a több mint egy éve folyamatosan élénkülő belső fogyasztásra támaszkodva – áll a közleményben. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Orbán Viktor: jövőre reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés
Reális a három százalékot meghaladó gazdasági növekedés 2025-ben Magyarországon –…
Tovább olvasom >Nehéz helyzetben a sertéshúságazat: emelkedő költségek, csökkenő fogyasztás és átalakuló szokások
Évek óta kihívásokkal néz szembe a hazai és az uniós…
Tovább olvasom >Az NGM tájékoztató levélben kéri az embereket, hogy költsenek
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztató levélben fogja értesíteni az önkéntes…
Tovább olvasom >