KSH: júniusban 2,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak

A júniusi adattal megtört az infláció négy hónapja tartó lassuló trendje, miután májusban az éves infláció alacsonyabb, 2,2 százalék volt.
Májushoz képest a fogyasztói árak júniusban átlagosan 0,4 százalékkal nőttek, csakúgy, mint egy hónappal korábban.
Az első féléves infláció 3,4 százalékos volt, a maginfláció 4 százalék maradt – közölte a KSH.
Az előző év júniusához viszonyítva az élelmiszerek 7,8 százalékkal drágultak, ezen belül a párizsi, kolbász ára 20,5 százalékkal, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 18,1, a sertéshúsé 17,0, a cukoré 14,2, a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 10,8 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,7 százalékkal drágultak, ezen belül a dohányáruk 11,1 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára ugyanakkor 11,6 százalékkal csökkent.
Egy hónap alatt az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal csökkent, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs ) 3,2 százalékkal, a tej 1,7, a párizsi, kolbász 1,4, a baromfihús pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb.
A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások 0,3-0,3 százalékkal drágultak.
A járműüzemanyagok az olajárak emelkedésének hatására 9,3 százalékkal többe kerültek.
A KSH az inflációs adatok mellett közleményben összegezte a koronavírus-járvány hatását a fogyasztóiár-index számítására. Azt írta, hogy a járvány a fogyasztói árak gyűjtését és a fogyasztóiár-index számítását is befolyásolja, a megnövekedett egészségügyi kockázatok miatt a megszokott helyszíni összeírásra nincs lehetőség, ezért ebben a helyzetben alternatív árösszeírási módszerek (internetes gyűjtés, telefonos, illetve e-mailes felkeresés) alkalmazása szükséges.
Mivel az interneten keresztül csak korlátozott számú ár érhető el, továbbá a telefonos, illetve az e-mailes felkeresés esetén az adatszolgáltatói teher és az adatgyűjtés erőforrásigénye is jelentősen emelkedik, e módokon a megszokott helyszíni összeíráshoz képest kevesebb adat gyűjthető össze. Az adatok begyűjtését nehezíti, hogy a felíróhelyek egy része a járvány időszakában bezárt, és telefonos, illetve e-mailes csatornákon sem elérhetők. A kevesebb megfigyelésen alapuló számítás befolyásolja a fogyasztóiár-index minőségét.
Egyes esetekben a megfigyelt árak hiánya miatt teljes reprezentánsok árindexének becsléseken alapuló pótlása is szükségessé válik. A pótlások végrehajtására a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi szervezetekkel és más országok statisztikai hivatalaival egyeztetve kialakított és elfogadott módszertant alkalmaz – írták. (MTI)