Csökkentek a szállítási teljesítmények az első negyedévben
Az áruszállítás teljesítménye az idei első negyedévben 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, leginkább a csővezetékes áruszállítás visszaesése következtében. A járvány a személyforgalmat nagyobb mértékben érintette, a legmarkánsabb, 96 százalékos visszaesés a légi közlekedésben volt tapasztalható – közölte legfrissebb elemzésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH honlapján olvasható tanulmány szerint az áruszállítás teljesítménye 13,5 milliárd árutonna-kilométert tett ki az idei első negyedévben, ami 3,8 százalékkal kisebb a tavalyi azonos időszakinál. A legnagyobb súlyt képviselő közúti áruszállítás teljesítménye (8,9 milliárd árutonna-kilométer) 1,5 százalékkal emelkedett, a vasúti áruszállításé pedig 8,1 százalékkal csökkent.
A szállított áruk tömege 70 millió tonnát tett ki, ez 1,9 százalékkal kisebb az előző év azonos időszakinál. Miközben a közúti áruszállítás 3,6 százalékkal nőtt, a csővezetéken szállított áruk volumene ötödével esett vissza.
A forgalom iránya szerint a belföldi áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,6 százalékkal nőtt, ezen belül legnagyobb mértékben a vasúti áruszállításé, 6,4 százalékkal. A nemzetközi áruszállításé 6,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül a legnagyobb mértékben a csővezetékes áruszállítás teljesítménye csökkent, 34 százalékkal.
A nemzetközi közúti áruszállításban megállt az évek óta tapasztalt csökkenés: az első negyedévben az áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye (5,6 milliárd) 0,6 százalékkal, a szállított áruk mennyisége (8,8 millió tonna) 4,6 százalékkal nőtt éves összevetésben.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teherforgalma 20 százalékkal 26,6 ezer tonnára bővült, amihez elsősorban a járvány elleni védekezéshez szükséges felszerelés, illetve vakcinaszállítás járult hozzá, továbbá 2021. január elején a BUD Cargo City is megkezdte működését a repülőtéren.
A személyforgalomban a helyközi személyszállítás teljesítménye (2,8 milliárd utaskilométer) 53 százalékkal esett vissza a tavalyi első negyedévhez képest, a helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 43 százalékkal csökkent.
A szállított utasok száma 94 millió volt az első negyedévben, 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a hajóval utazók száma 100, a légi utasoké 97 százalékkal volt kevesebb.
A szállítás iránya szerint a belföldi utasszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 38 százalékkal csökkent. Ezen belül a kis súlyú hajós utazás szinte teljesen megszűnt, a vasúti 45, a buszos 34 százalékkal volt kevesebb.
A nemzetközi személyszállítás teljesítménye 67 millió utaskilométer volt az év első három hónapjában, 96 százalékkal kevesebb egy évvel korábbinál, az utasszám 91 százalékkal 163 ezerre esett. Ezen belül a légi személyszállítás utasszáma 97 százalékkal, a teljesítménye 96 százalékkal volt kisebb.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 183 ezer fő volt az első negyedévben, 93 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. 2020 szeptembere óta tartósan havi 100 ezer fő alatt alakult a repülőtér utasszáma, jelentős mértékben elmaradt a 2020. februárig tartó, havi több mint 1 milliós forgalomtól.
A KSH adatai szerint 2021 első negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 63 ezer volt, az egy évvel korábbinál 10 százalékkal kevesebb. Az új személygépkocsik esetében 2,9 százalékkal, a használtaknál 17 százalékkal csökkent a forgalomba helyezések száma. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Visit Hungary: már több mint 10 millió turista érkezett az országba
Idén július 23-án lépte túl a vendégek száma a 10…
Tovább olvasom >Repülőn is jöhet a bor Olaszországból
Jelentősen egyszerűsödhet a beszállás az olasz repülőtereken: az új generációs…
Tovább olvasom >Tanácsadásért is fizetni kell: új korszak kezdődik az utazási irodák világában
Egyre több utazási iroda számol fel tanácsadási díjat ügyfeleinek világszerte…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kék bolygó: az élelmiszerhulladékot már rövid távon is hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány alapanyagként
Az élelmiszerhulladékot már rövid távon hasznosítani kellene biogázként vagy takarmány…
Tovább olvasom >Túl sok az ipari kémia a tányéron: az ultrafeldolgozott élelmiszerek terjedése már az uniós szabályozók figyelmét is felkeltette
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF – ultra-processed foods) aránya drasztikusan megnőtt…
Tovább olvasom >Az online ruhavásárlás nehézségeit segít kiküszöbölni a Google
A Google új funkcióval bővítette keresőmotorját, amely forradalmasíthatja az online…
Tovább olvasom >