KSH: az ipari termelés 3,6 százalékkal csökkent

A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, három alág (élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása; kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás; egyéb feldolgozóipar) kibocsátása nőtt.

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. decemberinél 1,1 százalékkal kisebb volt.
Az ipari export volumene januárban 6,3 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 9,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 10,8 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése 1,0, a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő (93 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 4,4 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 25, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal emelkedett.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 4,7 százalékkal csökkent tavaly januárhoz mérten. A közúti gépjármű gyártása 11,9 százalékkal visszaesett, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 1,6 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 1,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 3,2 százalékkal emelkedett, ugyanakkor a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 6,1 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 18,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 28, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 19,1 százalékkal csökkent.

A KSH kiemelte: a feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 7,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.

További hat alágazatban 2,2 és 31 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legerőteljesebben a malomipari termék, keményítő, a legkevésbé a takarmány gyártásában. Mindössze négy alágazatban csökkent a kibocsátás (3,5 és 5,8 százalék közötti mértékben), a leginkább a tejfeldolgozásban.

Az előző hónaphoz hasonlóan a legnagyobb mértékben, 9,4 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása bővült, annak ellenére, hogy mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek – közölte a KSH.

Az előző havi növekedéssel szemben a vegyi anyag, termék gyártása januárban 6,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

A jelentés kitért arra is, hogy a két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 1,8 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az ipari termelés Dél-Dunántúlon (10,1 százalékkal) és Pest régióban (3,9 százalékkal) nőtt. A többi régióban 3,4 és 10,3 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Dél-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 5,1 százalékkal kisebb volt a tavaly januárinál. Az új belföldi rendelések 4,7, az új exportrendelések 5,1 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány január végén 16,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki a KSH részletes jelentéséből.