KSH: a béremelkedés üteme meghaladja az inflációt, felzárkózik a vidék

Országos és regionális különbségek

Az országos nettó bérnövekedés a második negyedévben 9 százalék volt. Budapest hozta az átlagot (9%), de nem a főváros vezeti a rangsort, hanem két hagyományosan alacsonyabb jövedelmű régió:

• Dél-Dunántúl: 10,1%,

• Észak-Alföld: 9,9%.

Ezzel szemben a Nyugat- és Közép-Dunántúl növekedése mérsékeltebb volt (7,7% és 8,1%), míg az Alföld és Észak régiói együtt 9,2%-ot értek el. A leglassabb felzárkózást Észak-Magyarország és a Dél-Alföld mutatta (8,7%).

Vármegyék toplistája

A legnagyobb bruttó bérnövekedést Tolna vármegyében mérték (11%), szorosan követi Szabolcs-Szatmár-Bereg (10,6%) és Baranya (10,4%). Jelentősen nőtt a kereset Hajdú-Biharban is (10%). A legkisebb növekedést Győr-Moson-Sopron vármegye mutatta (7,1%), míg Nógrád is az átlag alatt teljesített (7,9%).

Budapesten és Pest vármegyében a keresetek egyaránt az országos átlag körül bővültek (9,2–9,3%).

Mediánkeresetek

A bruttó mediánkereset 567 700 forint volt, ami 10,3 százalékkal magasabb az előző évhez képest. A nettó mediánérték 395 000 forint, ez 10,5 százalékos éves növekedést jelent – vagyis a keresetek középértéke még gyorsabban nőtt, mint az átlag.

Trendek és kilátások

2025 első félévében a teljes munkaidős bruttó átlagkereset 692 800 forint, a nettó 476 100 forint volt. Ez 9,2, illetve 9,0 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest.

A számok azt mutatják, hogy a bérmegállapodási program működik: a keresetek növekedése kiegyensúlyozottabb lett, a főváros mellett felzárkózóban vannak a korábban gyengébben teljesítő térségek is. A legnagyobb előrelépést Tolna, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék mutatták, míg a fejlettebb nyugati régiókban mérsékeltebb volt az ütem.