KSH: 6,1 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben

Éves alapon több mint 6 százalékkal nőtt a magyar GDP

A GDP 1,5 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti, 2019. harmadik negyedévinél.

Az előző negyedévhez viszonyítva a termelési oldalon a szolgáltatások hozzáadott értéke 2,2 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 4,8, az iparé 2,7, az építőiparé 0,3 százalékkal csökkent. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása és a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 2,6 százalékkal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3 százalékkal bővült. A külkereskedelemben az export volumene 0,8 százalékkal kisebb, az importé 1,2 százalékkal nagyobb lett.

A tavalyi harmadik negyedévhez viszonyítva az ipar teljesítménye 2,5, ezen belül a feldolgozóiparé 2,6 százalékkal nőtt. Az építőipar hozzáadott értéke 20,1 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé 3,8 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 6,8 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (21,6 százalék), az információ, kommunikáció (15,2 százalék), illetve a szállítás, raktározás (12,4 százalék) terén történt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 8,7 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye 6,5, a kereskedelemé 5,9 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,3 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,2, a humán-egészségügyi, szociális ellátásé 5,8 százalékkal növekedett, elsősorban a magán- (nem pénzügyi vállalatok és a háztartások szektorába tartozó) egészségügyi szolgáltatók teljesítményének köszönhetően. Az oktatás teljesítménye 1,0 százalékkal csökkent.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 5,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,2 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,5 százalékkal, a közösségi fogyasztásé 5,0 százalékkal nagyobb lett.

A végső fogyasztás 5,0 százalékkal magasabb lett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,6 százalékkal bővült a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. Nagymértékű volt a beruházások növekedése a feldolgozóiparban, valamint a szállítás, raktározás, a mezőgazdaság, a kereskedelem, gépjárműjavítás és az üzleti szolgáltatások területén is.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 20,1 százalékkal magasabb lett, amiben jelentős szerep juthatott a készletek növekedésének.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 9,6 százalékkal bővült.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 292 milliárd forint passzívum keletkezett. Az import volumene 5,6 százalékkal nagyobb mértékben bővült, mint az exporté, amely 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az áruforgalomban a kivitel 1,2 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, míg a behozatal 4,3 százalékkal nőtt. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13,0, importja 13,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 6,1 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 3,8, az építőipar 1,0, az ipar 0,5 százalékponttal járult hozzá. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,3, a bruttó felhalmozás 6,0 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, míg a nettó export 3,2 százalékponttal visszafogta a gazdaság teljesítményét. (MTI)