KSH: 5,8 százalékkal csökkentek a szállítási teljesítmények tavaly a negyedik negyedévben

A tavalyi év egészét tekintve 8,5 százalékkal csökkent a szállított árumennyiség és 11,3 százalékkal a szállítási teljesítmény árutonna- kilométerben. Az előző évihez mérten 3,2 százalékkal csökkent a vasúton, 7,2 százalékkal a közúton és 21,6 százalékkal a csővezetéken szállított árutömeg, a vízi fuvarozás mutatott 2,4 százalékos emelkedést. Árutonna-kilométerben 4,8 százalékkal nőtt a vasúti szállítások teljesítménye, 12,8 százalékkal csökkent a közúti, 5,8 százalékkal a vízi és 25,1 százalékkal a csővezetékes szállítás teljesítménye.

A negyedik negyedévben a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,1 százalékkal, a nemzetközi szállításé 6,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A magyar fuvarozók, szállítmányozók közúti áruszállítási teljesítménye 9,8 százalékkal, 7,5 milliárd árutonna-kilométerre esett vissza, a szállított árumennyiség 6,1 százalékkal 44,3 millió tonnára csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A nemzetközi forgalomban folytatódott a 2017 óta tartó visszaesés, a teljesítmény 12 százalékkal, a volumen 6,5 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az új koronavírus okozta járvány mellett az Európai Uniónak a közúti áruszállítás egyes feltételeire – például a pihenőidőre, a járművezetők hazatérésére és a napidíjra – vonatkozó szabálymódosítása is. A rendelkezések jelentősen befolyásolják a közép- és kelet-európai fuvarozók piaci helyzetét a nyugat-európai viszonylatokban – jegyezte meg a KSH.

A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8,5 százalékkal, 3,0 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 3,0 százalékkal, 13,6 millió tonnára nőtt a tavalyi év negyedik negyedévében. A szállítás iránya szerint a forgalom vegyes képet mutatott: az átmenő nemzetközi forgalom és a kivitel volumene egyaránt 20 százalékkal nőtt, miközben a belföldi forgalom 17, az importforgalom pedig 5 százalékkal csökkent.

A belvízi áruszállítás volumene 6,6 százalékkal nőtt, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 2,3 százalékkal csökkent az előző év negyedik negyedévéhez viszonyítva.

A helyközi személyszállításban 2020. október-decemberben a teljesítmény 58, az utasforgalom 30 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel azelőtt. Az utasok 80 százalékát autóbusszal, 20 százalékát vasúton szállították – tette hozzá a jelentés.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 96 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbiról. Az utasforgalom 80 százalékkal kevesebb járattal valósult meg.

A járványügyi veszélyhelyzet következtében a helyi személyszállításban az utasok száma és az utaskilométerben mért teljesítmény egyaránt 36 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Az utasok 70 százaléka változatlanul a fővárosban vette igénybe a közösségi közlekedést – tudható meg a KSH tájékoztatásából. (MTI)