KSH: 3,9 százalék volt októberben a 12 havi infláció

Októberben 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak havi összehasonlításban és 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Elemzők 3,4-3,8 százalék közötti éves adatot vártak októberre.

Szeptemberben és augusztusban egyaránt 3,6 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének 12 havi üteme, míg havi bázison 0,1 százalékos csökkenést mért a KSH.

Az idén az első tíz hónapban átlagosan 3,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint 2010 azonos időszakában.

A maginfláció októberben 0,3 százalék volt, 12 havi összehasonlításban 3 százalék. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított infláció 4,1 százalék volt éves bázison, havi szinten pedig 0,7 százalék.

A havi indexek június óta negatívak voltak, így tehát négy hónap lassulás után gyorsult ismét az infláció októberben.

Papp Éva, a KSH munkatársa az adat ismertetésekor kiemelte: alapvetően az energia, az üzemanyag és a ruházkodási cikkek miatt gyorsult az infláció októberben. Hozzátette, hogy szeptembertől átalakult az energia támogatási rendszer, a szezonváltás miatt emelkedtek a ruházkodási cikkek árai. Mint mondta, tavaly októberben az üzemanyag ára csökkent, most viszont jelentősen emelkedett.

Az üzemanyagokkal kapcsolatban Papp Éva megjegyezte: számottevő áremelkedés jöhet novemberben is a jövedéki adó emelésével.

Egy hónap alatt, 2011. szeptemberhez képest a fogyasztói árak 0,7 százalékkal nőttek. Ezen belül az élelmiszerek 0,4 százalékkal drágultak. Nőtt 6 százalékkal a sertészsiradék, 3 százalékkal a csokoládé, kakaó, 2,3 százalékkal a tojás, 1,5 százalékkal az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs), 1,4 százalékkal az alkoholmentes üdítőitalok ára. Csökkent 2,6 százalékkal a liszt, 1,3 százalékkal a baromfihús ára.

A főcsoportok közül a szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek árai emelkedtek a legnagyobb mértékben, 3,8 százalékkal,.

Átlag felett, 1,6 százalékkal nőtt a háztartási energia ára is, amelyen belül a távfűtés 3,9 százalékkal, a vezetékes gáz 3,1 százalékkal drágult, a megszűnt szociális alapú gázár- és távhőár-támogatás hatására.

Az egyéb cikkek körében szintén átlag feletti, 1,4 százalékos volt az áremelkedés, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruk 1,7 százalékkal drágultak. Átlag alatti, 0,6 százalékos drágulás történt a szeszes italok, dohányáruk és 0,2 százalékos a tartós fogyasztási cikkek esetében. A szolgáltatások körében kismértékű, 0,2 százalékos árcsökkenés következett be.

Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 43,4 százalékkal nőtt a cukor, 22,7 százalékkal a margarin, 18,9 százalékkal a liszt, 15,9 százalékkal a kávé, 12,7 százalékkal a sertészsiradék, 11,7 százalékkal a péksütemények, 8,9 százalékkal a tej, 8,8 százalékkal az étolaj, 8,2 százalékkal a kenyér és 7,9 százalékkal a csokoládé, kakaó ára. Csökkent 12,9 százalékkal az idényáras élelmiszerek ára.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,4 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 17,8 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 4,2 százalékkal. Szintén átlag felett, 5,9 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 15,6 százalékkal, a távfűtésé 7,6 százalékkal, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal.

A ruházkodási cikkekért átlagosan 3,2 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.

A szolgáltatások áremelkedése szintén átlag alatti, 2,5 százalékos volt, ezen belül a csatornadíj 10,1, a szemétszállítás 6,3, a vízdíj 4,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk körében kismértékű, 0,2 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. (MTI)