KSH: 17 százalékkal nőttek a beruházások tavaly

Tavaly éves szinten a nemzetgazdasági beruházások volumene 17 százalékos emelkedéssel az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett, a negyedik negyedévben szintén 17 százalékos volt a bővülés az előző év utolsó negyedéhez képest – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 2018 negyedik negyedévében az előző negyedévit 3,8 százalékkal, 2015 negyedéveinek átlagát pedig 37 százalékkal haladta meg.

A nemzetgazdasági ágak döntő többségében tavaly az utolsó negyedévben, 2017 hasonló időszakához képest, emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú területek közül leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt, 44 százalékkal, elsősorban a közútfelújítások, valamint a folytatódó út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések következtében.
Az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye ugyancsak erőteljesen nőtt (21 százalék), és a lakásépítések folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (például irodaházak, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.
A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét jelentő feldolgozóipar fejlesztései az előző negyedévekét lényegesen meghaladó mértékben bővültek (18 százalék), négy alágat leszámítva mindenhol emelkedtek. A fejlesztések volumene a legnagyobb mértékben az elektronikai iparban, valamint a villamos berendezések gyártása területén nőtt.
A beruházások teljesítményértékének közel hattizedét képviselő építési beruházások volumene 24 százalékkal, a gép- és berendezés-beruházásoké 8,9 százalékkal nőtt 2018 utolsó negyedében 2017 utolsó negyedéhez képest.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a beruházások 15 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a korábbi negyedévekénél mérsékeltebben, 15 százalékkal bővültek.
A kisebb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a legcsekélyebb részesedésű bányászatban a kőolaj- és földgázkitermeléshez köthető kutatási tevékenységnek köszönhetően emelkedett nagymértékben (55 százalék) a beruházások volumene.
Az államháztartás a korábbi időszakoknál mérsékeltebb szerepet játszott a nemzetgazdaság egészére jellemző beruházás-növekedésben. Néhány, nagyrészt költségvetési finanszírozású területen – az uniós forrásból történő fejlesztések mérséklődése miatt – csökkenő, vagy a nemzetgazdasági átlagtól elmaradó ütemben nőttek a beruházások. Az oktatásban – néhány nagy értékű, a felsőoktatásban megvalósult projekt eredményeképpen – 6,9, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – főként a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő fejlesztések miatt – 46 százalékkal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit.
A kereskedelem, gépjárműjavításban 2015 végétől mért folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban megtört, 9,5 százalékkal csökkent, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.
2018 egészét nézve az előző évhez képest az építési beruházások 22 százalékkal, a gép- és berendezésberuházások 11 százalékkal nőttek.
A beruházások több mint felét adó, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 8,8 százalékkal, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.
Az év egészét tekintve az összes nemzetgazdasági ágban bővültek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 6,3 százalékkal, a szállítás, raktározásban 33 százalékkal, az ingatlanügyletek területén 17 százalékkal növekedett a beruházások volumene.
A jellemzően költségvetési finanszírozású területek közül a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén 35 százalékkal, a humán egészségügyi és szociális ellátásban 31 százalékkal, a víz- és hulladékgazdálkodásban 17 százalékkal nőtt a fejlesztések volumene. Mérsékelt volt a növekedés az oktatásban (14 százalék) és a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (8,9 százalék). (MTI)