Krónika: marketingfogássá vált a Romániában gyártott élelmiszerek magyar nyelvű címkézése

A cikk emlékeztet: kilenc éve Kovászna megyében még fogyasztóvédelmi bírságot róttak ki a magyar feliratokért, mára azonban bevált gyakorlattá vált Romániában a magyar nyelvű címke. Ez azzal állhat összefüggésben, hogy a magyarul címkézett élelmiszer általában magasabb áron kel el az üzletekben – írja a szerző, aki élelmiszergyártókat is megkérdezett erről.

Számos példával illusztrálja, hogy a magyarországi és székelyföldi termékek mellett bukaresti román cégek is használnak magyar feliratot. Példaként a legnagyobb román hentesáru-forgalmazó, a Cris-Tim cég által készített „csárdás” szalámicsaládot említi.

Ezt piros-fehér-zöld szalagos csomagolással és a címke előlapján nagyobb magyar, illetve kisebb román felirattal kínálják megvételre. A Bukarest melletti, Ilfov megyei MP Baneasa-Paste részvénytársaság által gyártott „családi pillanatok” száraztészta szintén piros-fehér-zöldbe van csomagolva – olvasható a cikkben.

A Bomilact Madaras Kft. által gyártott Madarasi székely sajtot is magyar nyelven feliratozták, az oldalára ragasztott öntapadós cédulán román nyelvű leírás is olvasható. Bogács Loránd cégvezető szerint a Kaufland üzletkötője kérésének tett eleget azzal, hogy az eredetileg Magyarországra szánt, és ennek megfelelően címkézett termékeket Romániában is kezdték forgalmazni.

Hozzátette, hogy a magyar felirattal elsősorban az erdélyi magyar vásárlókat kívánták megszólítani, ebből az erdélyi üzleteket ellátó tordai lerakatba visznek, míg a Kárpátokon túlra románul feliratozott termékek kerülnek. A cégvezető szerint a magyar címkével új vásárlói réteget szólítottak meg.

A lap a Mega Image üzleteiben található „székely falat” márkanevet is megemlíti, a gyergyószentmiklósi Authentic Meat kft. hentestermékein nagy bajuszú, kalapos székely bácsit idéző logó utal a székely identitásra. Nicoleta Ilas kereskedelmi igazgató elmondta: a gyergyói Benedek család 2021-ben vált meg a húsüzemtől, de a márkanevet és a recepteket az új befektetők is megtartották, termékeik egész Romániában és külföldön is e néven kerülnek piacra.

Az igazgató szerint nem annyira a címke, mint inkább az áru minősége vonzza a vásárlókat. „Keresettek a piacon a Székelyföldön gyártott termékek. Talán azért, mert a székelyföldiek következetesek, értenek ahhoz, amit csinálnak” – mondta a Krónikának.

Közölte: a székely falatokat román néven – „bunatati din secuime” (székelyföldi finomságok) – is próbálták forgalmazni, de a magyar márkanév bizonyult erősebbnek.

Kovács Zoltán, a gyergyószentmiklósi Artimpex Kft. társtulajdonosa is arról számolt be: valamennyi árujukat románul és magyarul feliratozzák, a Kárpátokon túli üzletekbe is így kerülnek. „Ha látják a magyar feliratot egy terméken, Bukarestben is utána nyúlnak, mert az nekik minőséget jelent” – közölte a Krónikával. A cégnek egy felmérését is idézte, mely szerint a vásárlók 70 százaléka a székelyföldi és a hagyományos termékeket keresi.