KPMG: világszerte nő a fogyasztási adók jelentősége

A kormányok az egész világon több bevételt terveznek beszedni az áfából, miután a társaságiadó-kulcsok a társaságok profitjával együtt csökkennek, és a vállalati nyereség valamint a munkaerő is egyre szabadabban áramolhat – hívja fel a figyelmet hétfői közleményében a KPMG az OECD legfrissebb, fogyasztási adókat elemző kiadványát kommentálva.

Magyarország 27 százalékos áfája 8 százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, ez az egyik legmagasabb áfakulcs a világon.
Az áfa növekvő jelentőségét és komplexitását felismerte a KPMG is, és Budapesten megnyitotta a közvetett adózással foglalkozó európai kompetencia-központját, amely a következő években várhatóan mind bevételeit, mint munkatársai számát növelni fogja – derül ki a közleményből.

Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, melyek közvetett adókat vetnek ki államháztartásuk finanszírozására. Még mindig van néhány olyan ország – például az Egyesült Államok – ahol nem vezették be az áfa rendszerét, de ezek az országok a kivételekhez tartoznak – hangsúlyozta a közlemény szerint Tim Gillis, a KPMG globális közvetettadó-tanácsadási csoportjának vezetője.
Az OECD jelentésből idézve KPMG kiemeli, hogy a fogyasztási adók a kormányzatok bevételének 31 százalékát teszik ki az OECD-országokban, míg a világ adóbevételeinek körülbelül 20 százaléka az áfából származik.

Összesen a világ több mint 150 országában fizetnek áfát, és az elmúlt 25 évben megduplázódott az áfa részaránya a teljes adóbevételből.
Az OECD-országok átlagos áfakulcsa 19 százalékra emelkedett, az európai uniós átlag 21,2 százalék.

A nagy multinacionális vállalatoknak nap mint nap meg kell küzdeniük a közvetett adók adminisztrálásával és helyes kezelésével, melynek jelentős hatásai lehetnek a szervezetre – hívja fel a figyelmet Tim Gillis. Példaként említette, hogy egy évi 10 milliárd dollár árbevétellel rendelkező vállalatnak, bevételéből 2 milliárd dollár közvetett adóként kerül a költségvetésbe. Ha ebbe a számításba akár csak 1 százalékos hiba csúszik, az már évi 20 millió dolláros tévedést eredményez. A tényleges adókülönbözet mellett a hátrányos jogkövetkezmények, adóbírságok összege is nagyon magas lehet – tette hozzá Tim Gillis. (MTI)