KPMG: Egyszerre optimisták, aggódnak és izgatottak a magyarok, ha AI-ról van szó

A mesterséges intelligencia mostanra széles körben elfogadott a globális gazdaság minden szektorában, beleértve a pénzügyet, oktatást, közlekedést, gyártást, mezőgazdaságot, egészségügyet, kiskereskedelmet és médiát. Az AI-ismeretek, a felelős használat, az irányítás és a szabályozás azonban nem tud lépést tartani az AI bevezetésének gyorsaságával. Számos szervezet implementál gyorsan AI megoldásokat anélkül, hogy megfelelő figyelmet fordítana az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az etikai felügyeletet biztosító struktúrák kialakítására.

A KPMG Melbourne-i Egyetemmel együttműködésben végzett kutatása elsősorban azzal a céllal készült, hogy átfogó képet kapjon az emberek AI-al kapcsolatos bizalmáról, használati szokásairól és attitűdjeiről — arról, hogyan látják annak hatásait, valamint milyen elvárásaik vannak az AI jövőbeli alkalmazásával, irányításával és szabályozásával kapcsolatban. A kutatás szakértői ehhez 47 országból több mint 48 ezer ember véleményét kérték ki.

Globális trendek

A KPMG Trust, Attitudes and Use of Artificial Intelligence 2025 globális kutatása szerint munkája során négyből három dolgozó közvetlenül és tudatosan használ AI-t, és közülük sokan hetente rendszeresen élnek ezzel az eszközzel. Leggyakrabban az általános célú generatív AI eszközöket alkalmazzák, és sokan inkább az ingyenesen, nyilvánosan elérhető megoldásokat, például a ChatGPT-t választják a munkáltató által esetlegesen biztosított, a vállalati működésbe integrált eszközök helyett. A munkavállalók több mint fele nem árulja el, amikor AI-t használ a feladatai elvégzéséhez, és az AI által létrehozott tartalmat sajátjaként tünteti fel. Diákoknál ez az arány kétharmad.

Nagyon jelentős mértéket ölt a diákok AI-függősége: a gyors adaptáció az ő esetükben ugyan örvendetes, de, több mint háromnegyedük azt állítja, nem tudja elvégezni a feladatait AI segítsége nélkül, és inkább az AI-t használja a megoldásokhoz, ahelyett, hogy maga tanulná meg azokat. Tízből nyolc diák szerint az AI jelenléte miatt kevesebb energiát fektetnek a tanulásba és a vizsgákba, mert tudják, hogy számíthatnak a technológiára. Ők előnyként említik a hatékonyságnövekedést és a túlterhelés csökkenését, de az AI sokak szerint akadályozhatja a kritikai gondolkodás és az együttműködési készségek fejlődését.

A megbízhatóság kulcsfontosságú

A trend egyértelmű: egyre több valós munkafolyamatba ágyazódik be az AI, szinte már támogató kollégaként tekinthetünk rá. Az azonban már más kérdés, mennyire bíznak a felhasználók AI-ban. A válaszadók több mint fele bizalmatlan, ez különösen a fejlett gazdaságokra jellemző. A KPMG felmérése szerint erős társadalmi igény mutatkozik az AI szabályozására: a válaszadók 70%-a szerint szükség van erre. Globális perspektívában sokan azonban úgy vélik, hogy a jelenlegi törvények nem elegendőek, ez pedig a szabályozásokkal kapcsolatos lakossági tájékoztatás és tudatosság növelésének szükségességére is rámutat, ugyanakkor az EU egyébként komoly lépéseket tett mind a szabályozásban, mind ennek kommunikációjában a közelmúltban. Ezt támasztja alá az is, hogy a KPMG kutatási programja azt mutatja, hogy 2022 vége, a ChatGPT megjelenése óta az AI hétköznapi használata erősen terjedni kezdett. Ez a növekedés azonban együtt jár azzal, hogy az emberek egyre jobban aggódnak az AI miatt. Az AI iránti lelkesedés fokozatosan egy reálisabb és mértékletesebb értékelés irányba mozdult el, figyelembe véve az AI képességeit és korlátait, előnyeit és kockázatait, valamint a megbízható AI alkalmazásával kapcsolatos megerősítés iránti növekvő igényt. „Az AI jelentős hatást gyakorol a munka világára, az oktatásra és a gazdaságra, ezért a nyilvánosság bevonása kulcsfontosságú az AI-ról szóló párbeszéd során. A jövő vállalati stratégiáinak sikere elképzelhetetlen összehangolt, felelős digitális/talent stratégia nélkül” – állítja Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

Előnyök és hátrányok – magyar szemmel

A kutatásban több, mint ezer fős reprezentatív mintával Magyarország is részt vett. Idehaza a megkérdezettek 67 százaléka használja tudatosan a mesterséges intelligenciát munkájában, a tanuláshoz vagy személyes céljaihoz – ez szinte megegyezik a fejlett országok 65 százalékos átlagával.

Kifejezetten munkára a magyar válaszadók 57 százaléka használ szándékosan mesterséges intelligenciát. 42 százalék hibázott is munkájában miatta, és 35 százalékuk vallotta be, hogy a szabályzatokat anélkül támaszkodott az így kapott eredményekre, hogy ellenőrizte volna azok pontosságát. Sajátjaként 38 százalékuk tüntetett már fel AI által generált tartalmat.

A hazai válaszadók 36 százaléka már úgy érzi, nem tudná elvégezni a munkáját AI nélkül, 41 százalék inkább erre támaszkodik egy feladat elvégzésénél, minthogy beleássa magát, és 49 százalék tart attól, hogy lemarad, ha nem használ AI-t a munkahelyén.

A munkavállalók 41 százaléka gondolja azt, hogy cégének van AI-stratégiája, 51 százalék válaszolta, hogy munkahelye képzést biztosít a felelős MI-használatról, és felük mondta, hogy a cég rendelkezik irányelvekkel és gyakorlatokkal a felelős használat érdekében. 51 százalékuk a hatékonyság, a minőség és a kreativitás növekedéséről számolt be a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán, 42 százalékuk szerint egyenesen nőtt a bevételtermelési képesség. Ugyanakkor legalább 22 százalékuk szerint a munkaterhelés, a stressz és a nyomás, 30 százalék szerint pedig a megfelelőségi és adatvédelmi kockázat is nőtt az AI alkalmazásával. A megkérdezettek 27 százaléka szerint munkájuk kulcsfontosságú részeit az AI is el tudja végezni.

„Komplex kihívásokra, komplex megoldások szükségesek. Az AI új lehetőségeket teremt, amelyek megkönnyíthetik az életünket, innovációt hozhatnak. A fejlődés ugyanakkor nem mindig egyenes vonalú: a vállalatok számára a gyors alkalmazkodás kihívást jelenthet”

– mondja Rakó Ágnes, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

Realistábbak az érett felhasználók

A magyar válaszadók 75 százaléka elfogadja vagy támogatja az AI-t, és 54 százalék hajlandó megbízni benne. Különösen nagy reményeket táplálnak a magyarok az AI egészségügyben való használata iránt, 3-ból 2 magyar támogatja az AI ezen a területen való használatát. Fontos megjegyezni, hogy az AI egészségügyben történő használatában világszinten is sokkal megengedőbbek a kutatásban résztvevők. Ez általában is rámutat a kutatás egy fontos tanulságára: amennyiben az AI „arctalan”, akkor kritikusabbak az emberek, és hajlamosabbak a potenciális negatívumokat látni benne. Viszont, ha olyan iparághoz, olyan szolgáltatási területhez párosítjuk az AI-t, ami iránt alapvetően nagyobb a bizalom, vagy ahol nagyobb a ráutaltság, ott már az AI megítélésén is segít ez a pozitív, öröklötten elfogadó hozzáállás: ilyen területek az egészségügy, az alapkutatás és a tudományos tevékenység, illetve az oktatás. Ugyanakkor ez fordítva is igaz: azok az ágazatok, amelyekkel kapcsolatban az utóbbi időben rosszak a tapasztalatai a digitalizáció áldásos tevékenységét illetően az embereknek, az AI-bizalom területén is rosszul teljesítenek: kereskedelem, média, közigazgatás. „AI-hoz az emberek hozzáállása kettős: ha én használom, akkor helyeslem, ha más használja, gyakran megkérdőjelezem. Az AI egyik kihívása, hogy megbízhatom-e benne: a bizalom nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált” – teszi hozzá Kórász Tamás, a KPMG Magyarország tanácsadási üzletágának társvezetője.

A kockázatok értékelésében Magyarország a kevésbé optimisták táborát gyarapítja: 34 százalék szerint az AI kockázatai felülmúlják az előnyeit. Itthon az emberek 77 százaléka aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt, ezzel nagyjából egy szinten vagyunk például Szlovákiával, Csehországgal, Észtországgal, Romániával és Szlovéniával, míg a lengyeleknél ez az aggodalom kicsit erősebb (82 százalék). A magyarok személyes tapasztalatai ugyanakkor valamivel jobbak: 38 százalékuk szembesült eddig negatív következményekkel az AI használatából fakadóan – az észteknél például 48 százalékos ez az arány. Magyarországon a leggyakoribb kockázatot egyébként a pontatlan eredményekben látják, 54 százalék számolt be ilyen tapasztalatról.

„A kutatás egyértelmű összefüggést mutat a rendszeres használat, a kockázati tudatosság és hozzáállás között. Ebből a szempontból kifejezetten örvendetes, hogy a magyarok a már érettebb falhasználók közé tartoznak, ugyanakkor megőrizték érdeklődésüket az AI-ban rejlő további lehetőségek kipróbálása iránt” – véli Rózsai Rezső, a KPMG Magyarország vezérigazgatója.

Ki felügyelje az AI-t?

Ennek ellenére az AI rendszerekbe vetett bizalom alacsony mértéke miatt az emberek még mindig óvatosan kezelik ezt a technológiát. Sok válaszadó úgy véli, hogy nemzeti és nemzetközi szabályozásra lenne szükség a mesterséges intelligencia megfelelő keretek közé helyezése érdekében

Ami a felelős AI használatot illeti: a válaszadók 79 százaléka véli úgy, hogy szükség van az AI szabályozására, de 45 százalék szerint a jelenlegi védelmi intézkedések elegendők. Mindössze 6 százalékuk ismeri az idehaza – vagy éppen az AI szabályozásában úttörő EU szintjén – létező szabályokat és irányelveket. Fontos tanulsága a kutatásnak, hogy az AI személyes használati értéke, munkavégzésben biztosított segítsége sokkal inkább elfogadott, mint az, hogy társadalmi szinten, vagy ipari méretekben használják.

A tanulmány négy fő területet azonosít, amelyeken a szervezeteknek dolgozniuk kell az AI hatékony és biztonságos alkalmazásához. Ide tartozik a vezetők hozzáállásának átalakítása, a technológiába vetett bizalom növelése, az AI-al kapcsolatos tudás fejlesztése, valamint a belső szabályozási keretek megerősítése.