KPMG CEO Outlook 2025: Újratervezett bizalom

A cikk a Trade magazin 2025/12-2026.01. lapszámában olvasható.

A globális gazdaság jövőjét illetően visszafogottabb, saját vállalatuk kilátásait tekintve viszont kifejezetten optimista képet festenek a vezérigazgatók a KPMG friss felmérése szerint.

A több mint 1300, legalább 500 millió dollár éves árbevételű vállalat vezetőjét vizsgáló kutatásból kiderül: miközben a világgazdaság növekedésébe vetett bizalom 68%-ra mérséklődött, tíz vezetőből nyolc (79%) továbbra is hisz saját cégének sikerében. A döntéshozók 72%-a már átalakította növekedési stratégiáját a komplex és gyorsan változó környezethez igazítva, 61%-uk pedig legalább 2,5%-os éves növekedést vár a következő három évben. A kutatás szerint a legnagyobb hatású tényezők között továbbra is a geopolitikai instabilitás, a makrogazdasági volatilitás, valamint az ellátási láncok sérülékenysége szerepel.

A bizonytalan gazdasági környezetben a vezérigazgatók egyre inkább a gyors alkalmazkodást tartják a válságállóság kulcsának. A válaszadók 76%-a szerint a siker ma már nem a krízisek átvészelésén, hanem a működés és az erőforrások rugalmas újratervezésén múlik. A stratégiai gondolkodásban előtérbe került az agilitás, a kockázatkezelés és a partnerségek szerepe: 89%-uk úgy véli, hogy az M&A-tevékenység mérsékelt vagy jelentős hatással lesz cégük teljesítményére a következő három évben. A gazdasági nyomás tehát nem visszavonulásra késztet, hanem tudatos újrapozicionálásra – a vállalatvezetők többsége szerint a „defenzív stabilitás” kora lezárult, helyét az irányított, stratégiai növekedés veszi át.

A vezetői bizalom erős, de az alkalmazkodóképesség dönt a jövőről

AI – a stratégiai átalakulás motorja

A mesterséges intelligencia már nem a jövő ígérete, hanem a vállalati működés elkerülhetetlen tényezője – a vezérigazgatók többsége ma már ennek tudatában hoz döntéseket. A kutatás szerint tízből hét cégvezető (71%) az AI-t jelölte meg első számú befektetési prioritásként, és 69%-uk a teljes vállalati költségvetés 10–20%-át is hajlandó erre fordítani. A mesterséges intelligencia bevezetésének üzleti racionalitása egyre egyértelműbb: míg korábban a megtérülés időtávját 3–5 évre becsülték, idén a többség már 1–3 éves eredményt vár.

A gyors ütemű bevezetés ugyanakkor komoly kihívásokat is rejt. A válaszadók 59%-a az etikai kérdéseket tartja a legnagyobb akadálynak, 52%-uk az adatok minőségét és megbízhatóságát, míg 50%-uk a szabályozás hiányát említi korlátozó tényezőként. A vezetők tisztában vannak vele, hogy az AI-integráció nem csupán technológiai beruházás, hanem kulturális és szervezeti átalakulás is: a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez új készségekre, átlátható kormányzási struktúrákra és fokozott felelősségvállalásra van szükség. A KPMG elemzése szerint azok a vállalatok, amelyek az AI-t stratégiai, nem pedig eszközszintű megközelítésben kezelik, a következő három évben érezhető versenyelőnyre tehetnek szert.

A vezetői bizalom szerkezete 2025-ben – a legnagyobb optimizmus továbbra is a saját cég jövőjébe vetett hitet jellemzi

Tehetség, képzés, munkaerőpiac

A globális vezérigazgatók szerint a következő három évben a vállalati siker egyik legfontosabb feltétele a tehetségek megtartása és a munkaerő folyamatos fejlesztése lesz. A KPMG kutatása szerint 77%-uk úgy látja, hogy a legnagyobb versenyelőnyt a megfelelő készségekkel rendelkező, elkötelezett munkaerő biztosíthatja, különösen a csapatvezetés, a szervezeti tanulás és az utánpótlás-fejlesztés terén. A vállalatok 71%-a kifejezetten a meglévő munkatársak megtartására és átképzésére helyezi a hangsúlyt, miközben 61%-uk új szakemberek toborzását is tervezi. Ez a kettős stratégia – a belső tudás erősítése és a friss kompetenciák bevonása – a legtöbb szervezetnél már nem HR-kérdés, hanem a hosszú távú növekedés egyik alappillére.

A demográfiai változások is egyre sürgetőbbé teszik az alkalmazkodást. A vezetők 88%-a szerint az öregedő társadalom mérsékelt vagy jelentős hatással van vállalatuk működésére, és ez a hatás a munkaerőhiányon túl a vállalati kultúrára is kiterjed. Az idősebb generációk nyugdíjba vonulásával a tudásmegosztás, az utánpótlás-nevelés és az élethosszig tartó tanulás kérdése stratégiai szintre emelkedett. A felmérés rámutat: a sikeres vezetők nemcsak a hiányzó kompetenciákat pótolják, hanem a szervezeti rugalmasságot is fejlesztik – azokat a készségeket, amelyek gyors alkalmazkodást, hatékony együttműködést és erősebb csapatkohéziót eredményeznek. A jövő munkahelyét így a tanulási kultúra és a belső mobilitás határozza meg, nem pedig a technológia önmagában.

ESG – stratégiai beágyazás

Miközben az ESG korábban elsősorban megfelelési kötelezettségnek számított, mára egyre inkább a vállalati növekedés narratívájának részévé vált. A KPMG 2025-ös kutatása szerint a megkérdezett vezérigazgatók 61%-a úgy véli, vállalata jó úton halad a 2030-as nettó zéró célok felé – ez látványos előrelépés az előző évi 51%-hoz képest. Ugyanakkor az ambíciók megvalósítását továbbra is komoly akadályok hátráltatják: a válaszadók 25%-a az ellátási láncok dekarbonizálását, 21%-a pedig a fenntarthatósági kompetenciák hiányát nevezte meg fő kihívásként. A vállalatok többsége felismerte, hogy a zöld átállás nem pusztán költségtényező, hanem versenyelőny is lehet – az ESG-szempontok integrálása ma már a tőke- és hitelpiaci megítélést is közvetlenül befolyásolja.

A fenntarthatósági célok elérésében a technológia is kulcsszerephez jutott. A válaszadók 79%-a az adatok pontosságának javítására, 78%-a pedig az energiahatékonyság növelésére használja a mesterséges intelligenciát, ami új távlatokat nyit a környezeti hatások mérésében és az ESG-jelentések hitelességében. A fenntarthatósági szempontokat a cégek 65%-a már beépítette napi működésébe, ugyanakkor mindössze 29%-uk integrálta azokat a tőkekiadási döntésekbe is – ez mutatja, hogy a zöld szempontok még nem mindenhol váltak üzleti logikává. A KPMG értékelése szerint a következő években azok a szervezetek kerülnek előnybe, amelyek az ESG-t nem szabályozási feladatként, hanem üzleti lehetőségként kezelik: a transzparens működés, a felelős befektetői kommunikáció és a fenntartható termékportfólió együttese hosszú távon valódi versenyelőnyt teremt.

A megkérdezett vezérigazgatók 61%-a úgy véli, vállalata jó úton halad a 2030-as nettó zéró célok felé – ez látványos előrelépés az előző évi 51%-hoz képest

Új vezetői kompetenciák az „új normában”

A KPMG 2025-ös kutatása szerint a globális vezérigazgatók számára a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb kihívást, ugyanakkor a vezetői szerep is átalakult. A megkérdezettek 59%-a szerint munkájuk összetettebbé vált az elmúlt öt évben, miközben a döntéshozatal gyorsasága és az információk mennyisége radikálisan nőtt. A sikerhez ma már nem elegendő a tapasztalat vagy az iparági tudás: a válaszadók 23%-a az AI- és digitális műveltséget, 26%-a a rugalmasságot, 24%-a az átlátható kommunikációt, míg 23%-a a kockázatkezelési képességet nevezte a legfontosabb vezetői erénynek.

A „válságálló vezető” így egyre inkább olyan döntéshozót jelent, aki képes egyensúlyt teremteni technológia, emberi tényezők és fenntarthatósági célok között. A felmérés szerint ez a hármas – az AI stratégiai alkalmazása, a tehetségekbe való befektetés és az ESG-szemlélet integrálása – adja a következő években a vállalati ellenállóképesség új definícióját.