Közvetlenül is juthatunk uniós támogatásokhoz
Mire is gondolunk, amikor közvetlen irányítású uniós programokról beszélünk? Miben különlegesek ezek a támogatási formák? Milyen pályázati területeket fednek le? Hogyan lehet elősegíteni a sikeres és minél intenzívebb hazai felhasználást? A Königsberg Consulting szakértőjének segítségével most összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Széles a pályázói közösség
Direkt támogatás
Az EU-források kiemelt jelentőségűek a tagállamok életében. A finanszírozás jellegétől függően az uniós költségvetésből finanszírozott támogatási programok lehetnek közvetlen, megosztott vagy közvetett irányítású programok. Közvetlen irányítás esetén az Európai Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásának valamennyi lépéséért:
- kiírja a pályázati felhívást,
- elbírálja a benyújtott pályázatokat,
- aláírja a támogatási megállapodásokat,
- figyelemmel kísérési a projekt megvalósulását,
- értékeli az eredményeket,
- elvégzi a kifizetéseket.
Kivételes lehetőség
Az állam- és kormányfők 2020. július 21-én hajnalban fogadták el a 2021–2027-es időszak költségvetésének teljes összegéről szóló döntést. A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőségeket jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetés mintegy 20%-át, 377 milliárd euró összértéket tesznek ki. A megosztott finanszírozású forráslehetőségek (Operatív Programok) és a helyreállítási eszköz (RRF) forráslehívási lehetőségének kitolódása várhatóan több gazdasági szereplőt is arra ösztönöz, hogy ezen források felé (is) forduljon.
„Ezek a programok olyan területek támogatását is lehetővé teszik, amik a tagállami irányítású programokban nem megoldhatóak. Közös jellemzőjük, hogy a közös európai célokat közvetlenül támogatják, így a pályázatok kiírása az unió teljes területére érvényes, bármely tagállamból lehet jelentkezni és az elbírálás is közvetlenül, európai szinten történik. Különlegesek pedig abban az értelemben, hogy nagyon széles a pályázói célközönség. Nagyvállalatok, kis- és középvállalatok, növekedési fázisba ért start-up cégek, illetve egyetemek, kutatóintézetek vagy nonprofit szervezetek egyaránt sikerrel pályázhatnak ezekre a forrásokra”
– hangsúlyozza Kész Ákos Tamás, a Königsberg Consulting Kft. tanácsadója. Hozzáteszi:
„Fontos azonban, hogy a kohéziós forrásokkal ellentétben itt a források elosztásának a célja nem a felzárkóztatás, hanem egyértelműen a kiválóság elismerése anyagi támogatás révén – lehetőség szerint európai szinten”.
Széleskörű fejlesztési területek
Az ebbe a körbe tartozó 24 különböző alap által kijelölt pályázati célok számos kiemelt iparágat (pl. energiaszektor, agrárium, egészségügy), és több fontos fejlesztési módozatot (pl. digitalizáció, innováció, külpiacra lépés) is előtérbe helyeznek, a zöldítés és a klímavédelem fontosságát is szem előtt tartva.
A közvetlen irányítás alá tartozó pályázati felhívások a finanszírozási és pályázati portálon (SEDIA) jelennek meg.
Hazai felhasználás ösztönzése
„Az elmúlt időszakban rendszeresen felmerülő kérdéseket szem előtt tartva szerveztünk közös szakmai beszélgetést a közszféra fejlesztési szereplőinek a Magyar Fejlesztésösztönző Irodával (MFOI), 2022. végén”
– mondja Kész Ákos Tamás. A “Közvetlen EU források digitalizációra” c. rendezvényen a magyar állami szervezetek, háttérintézmények és állami vállalatok megjelent képviselői a közvetlen uniós források bevonásának akadályaként azonosították többek között a költségvetésükből nehezen fedezhető önerőt, az ilyen típusú pályázási tapasztalatok hiányát, amelyet a pályázati értékelőknél meglévő tudás beépítésének hazai intézményesítése pótolhatna.
Az MFOI munkatársa, Sere Péter senior projektmanager ugyanakkor pozitívumként említi, hogy az elmúlt időszakból több hazai projekt kapcsán is sikerekről lehet beszámolni, ami azt jelenti, hogy jelentős forrást tudtak elhozni a közvetlen európai uniós pályázati rendszerből. A szakértők bátorságra buzdítják a közszféra- és az állami háttérszereplőket is ezen forrásszerzési lehetőségek megismerése és pályázati részvétel kapcsán.
„Érdemes lehet a hazai intézményrendszerben megszokott kereteken kívül is gondolkodni egy-egy projektötlet kapcsán, hiszen a brüsszeli forráselosztás más logika mentén történik, amely rendszerből érdemes mihamarabb alapos ismereteket szerezni Magyarország közelgő nettó befizetővé válása okán is. Az olyan kérdések, mint a projektötletek forrásokhoz illesztése, forrástérképezés, pályázati projektötletek facilitálása okozhat kihívást, ezért érdemes lehet szakértői támogatást bevonni, tanácsadókhoz fordulni, hiszen ez nagyon sokat tud segíteni az eredményes pályázáson”
– mondja Sere Péter.
Kapcsolódó cikkeink
Az EU egyenértékűnek ismeri el Ukrajnából és Moldovából származó import vetőmag tanúsítványait
Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el csütörtökön, amely az…
Tovább olvasom >Az euróövezetben nőtt a kiskereskedelmi forgalom áprilisban
Havi és éves összehasonlításban egyaránt nőtt a kiskereskedelmi forgalom az…
Tovább olvasom >KSH: 2,2 milliárd euró volt a szolgáltatás-külkereskedelmi többlet az I. negyedévben
2025 I. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 3,6, importja…
Tovább olvasom >További cikkeink
A „zsugorodó termékek” nyomában – Magyarország élen jár a shrinkflation szabályozásban
A DLA Piper legfrissebb jelentése, az International Shrinkflation Guide, átfogó…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Beruházunk, mégsem haladunk
A GKI az elmúlt időszakban átfogó elemzéssorozatot készített a magyar…
Tovább olvasom >Átalakuló ízlés, növekvő kihívások – ilyen sörös évre készülhetünk 2025-ben
Bár 2024-ben 2,8%-kal bővült a hazai sörpiac, 2025 első hónapjai…
Tovább olvasom >