Közösségi média mérést indított a Carbon.Crane
Ha évente csak egy órát TikTok-ozunk azzal több, mint 21 kilogramm CO2e-t generálunk. A videós tartalmak térnyerése még nagyobb energiaigényt követel, ami a karbonlábnyom növekedését fogja előidézni. A Carbon.Crane magyar startup, ami a Bureau Veritas által validált mérési és analitikai megoldásával segíti a weboldalak CO2e mérését, optimalizálását és folyamatos monitorozását létrehozott egy oldalt, ahol megnézhetjük, hogy az egyes közösségi média platformoknak mekkora karbonlábnyomuk van. Május végéig pedig közösségi média mérést folytatnak, hogy megnézzék átlagosan milyen arányban használjuk az egyes platformokat és ebből eredően mekkora a közösségi média lábnyomunk.
|
Aggódnunk kellene? |
A Carbon.Crane weboldalán a 10 legtöbbet használt közösségi média felület karbonlábnyomát mérhetjük le. Nincs más dolgunk, mint beírni, hogy naponta hány percen keresztül görgetünk az Instagramon, a YoutTube-on vagy épp a TikTokon. A legszennyezőbbnek a TikTok bizonyult, hiszen egy óra használat 57,6 g CO2e-t termel – ez nagyjából annyi, mint egy 400 méteres autóút egy benzines autóval.¹ A legkörnyezetbarátabb platform a Linkedin, amellyel ugyanennyi idő alatt csupán 28,2 g CO2e-t bocsátunk ki. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a TikTok videós tartalmai a legkevésbé fenntarthatóak, ezzel szemben a Linkedin hagyományosan szöveges posztokra épít. Az elmúlt időszakban azonban ezen a platformon is egyre több kép és videó jelenik meg, így várhatóan nőni fog e platform kibocsátása is. A TikTokhoz hasonlóan kiemelkedően szennyező az Instagram is. Ha egy év során minden nap egy órán át használjuk, azzal két Budapest-Bicske közötti oda-vissza autóút kibocsátását termelhetjük ki teljesen észrevétlenül. |
Egyes platformok karbonlábnyoma óránként: |
|
“Talán parányinak tűnhetnek a közösségi média csatornák egyórás használatra számított kibocsátási értékei, de elképesztően nagy felhasználói számokkal kell aztán megszorozni ezeket. Nem beszélve arról, hogy nézőként nem 60 percet szoktunk tölteni ezeken a felületeken. Szinte minden digitális karbonlábnyomot generáló eszköz esetében hasonló a képlet, ezért sem mindegy, hogy mennyi ideig, milyen eszközről és milyen beállításokkal – például felbontással – fogyasztjuk ezeket a tartalmakat. Legutóbb az UNICEF Klímahősök konferenciáján mértünk közösen a résztvevőkkel közösségi média karbonlábnyomot, pillanatok alatt jutottunk el a grammoktól a tonnákig.” – mondta el Huszics György a Carbon.Crane társalapítója. |
Kapcsolódó cikkeink
A közösségi média vált az első számú vásárlási és keresési csatornává
2024-ben a fogyasztók közel fele már nem keresőmotorokat, hanem a…
Tovább olvasom >Street food van, utca nincs!
Lassan tér magához a pandémia után a food truckok piaca;…
Tovább olvasom >„Winefluencer” klubot indít a brit Aldi a közösségi médiában
A brit Aldi által elindított „Winefluencer Club” nevű kezdeményezéssel lehetőséget…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH Elemzési Centrum: Tágul az olló a bérek és a kiskereskedelmi forgalom emelkedése között
Tavaly a fizetések 39%-át költöttük el a kiskereskedelemben, ami a…
Tovább olvasom >Kedvencek újraalkotva – laktóz nélkül
Az elmúlt években robbanásszerű növekedésnek indult a laktózmentes termékek piaca,…
Tovább olvasom >Újrahasználható kenyeres zsákokat vezetett be az Albert Heijn
Hatszáz hollandiai üzletében vezette be újrahasználható kenyeres zsákját az Albert…
Tovább olvasom >