Közös gondolkodás, tudatos megújulás: fordulópontjához érkezett a magyar retail ingatlanpiac

November 17-én közel kétszáz szakember – a kiskereskedelmi ingatlanpiac vezető szereplői, befektetők, finanszírozók, üzemeltetők és bérlők – részvételével zajlott a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) átfogó szakmai konferenciája a Crowne Plaza Budapest hotelben. A szövetség számára külön öröm volt, hogy a bérlői oldal rekordarányban képviseltette magát, ami erősen jelzi: a piac minden szegmense partnerként kíván részt venni a jelen kihívásainak és jövőbeli irányainak megvitatásában. Ahogy Prosits Attila, az MBSZ elnöke megfogalmazta: „Szövetségünk nem egy-egy házat képvisel, hanem az iparágat. Csak akkor lehetünk sikeresek, ha a döntések mögött valódi párbeszéd és közös gondolkodás áll.”

A konferencián elhangzott előadások és kerekasztal-beszélgetések egyértelmű képet rajzoltak a jelenlegi piaci helyzetről: a retail ingatlanpiac egyszerre küzd a lassuló gazdasági növekedéssel, a beruházások visszaesésével, a szabályozói bizonytalansággal és a fogyasztói szokások gyors átalakulásával. A makrogazdasági elemzések szerint a magyar GDP-növekedés az EU-átlag alatt jár, a beruházási ráta éveken belül 27 százalékról 20 százalékra csökkent, miközben a háztartások fogyasztása stabil, de óvatos.

A bérlői oldal beszámolói alapján a kereskedelmi modell gyökeresen átalakul: a költségoldali nyomás mindenkit érint, a munkaerőpiaci változások új struktúrákat követelnek, és a fiatal generációk vásárlási szokásai – különösen a digitális és önkiszolgáló rendszerek előretörése – teljesen új elvárásokat támasztanak a bevásárlóközpontokkal szemben. A jelen lévő márkák egyértelműen jelezték: csak a partnerség, a rugalmasság és a közös innováció jelenthet valódi versenyelőnyt.

A fenntarthatósági témák szinte minden panelben visszaköszöntek. Az előadók egyértelműen megfogalmazták, hogy az ESG ma már nem extra vállalás vagy jogszabályi megfelelés kérdése, hanem olyan értékalapú működési keretrendszer, amely üzletileg is megtérül. A szövetség tagvállalatai körében végzett felmérés alapján a 90 százalékuk végzett energetikai korszerűsítést az elmúlt három évben, amelyek 15–30 százalékos energiamegtakarítást eredményeztek. A fenntartható működéshez mára természetes anyagok, jól átgondolt design, egészséges belső terek, energiaoptimalizált megoldások és átlátható bérbeadói-bérlői együttműködés tartozik. Az európai példák megmutatták, hogy az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás egyszerre lehet stratégiai alapérték és versenyelőny.

A nemzetközi irányok kapcsán a konferencia kiemelte: az EU-s szabályozások – legyen szó az EPBD-ről, a töltőinfrastruktúrákról vagy a Green Lease-ről – egyre nagyobb hatással vannak a mindennapi működésre, miközben gyakran nem igazodnak a gyakorlati realitásokhoz. Az ECSP (European Council of Shopping Places) beszámolója rávilágított, milyen fontos, hogy a magyar szereplők időben értesüljenek a készülő szabályozásokról és európai iránymutatásokról, és aktívan részt vegyenek a szakmai párbeszédben.

A hazai piac helyzetét értékelő szakértők szerint 2026 a stabilizáció éve lehet: a várható kiskereskedelmi növekedés mérsékelt, de pozitív, ugyanakkor a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága továbbra is visszafogja a befektetői kedvet. A piac fókusza egyértelműen a minőségjavítás, a meglévő házak modernizálása, a digitalizáció, az üzemeltetési hatékonyság és a fogyasztói élmény további erősítése. A fejlesztések terén Budapesten és a nagyvárosokban már kevesebb a mozgástér, viszont a közepes méretű települések továbbra is kínálnak lehetőségeket – bár a jelenlegi szabályozói keretek sok esetben kényszermegoldásokhoz vezetnek.

A nap egyik fontos tanulsága volt, hogy a bevásárlóközpontok funkciója tovább változik: a vásárlás mellett egyre hangsúlyosabb a közösségi szerepük, az élményalapú szolgáltatások szerepe, és különösen a gasztronómiai terek jelentősége. A modern ételudvarok – amelyek ma már sok esetben a ház pozicionálását meghatározó „mágnesbérlőkké” váltak – a minőségi térélmény, a közösségi funkciók és a fenntartható design révén közvetlenül hozzájárulnak a bevásárlóközpontok forgalmához és versenyképességéhez.

A siker kulcsa a stabil működés, a jó minőségű terek, a partneri viszony a bérlőkkel, a fenntartható üzemeltetés, az adatalapú döntéshozatal és a digitalizáció. A szektor akkor tud alkalmazkodni a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezethez, ha a szereplők valódi együttműködésben, közös felelősséggel és szakmai nyitottsággal építik tovább a jövő bevásárlóközpontjait.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége ezúton is köszönetet mond minden résztvevőnek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a konferencia tartalmas, inspiráló és előremutató szakmai találkozó legyen.