Közös cél, eltérő utak

A cikk a Trade magazin 2025/8-9. lapszámában olvasható.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület az elmúlt időszakban több, nagy hatású programot is sikeresen megvalósított. Ezek közé tartozik a készételmentés, amely 2023-ban indult el a Nébih-hel együttműködésben. Az Egyesület rendszeresen megszervezi a Tavaszi Gyűjtést is. 2024 májusában 410 áruházban 244 tonna élelmiszer-adomány gyűlt össze, az akció lebonyolításához pedig 5500 önkéntes összehangolt munkája kellett.

Régóta működő, bevált projektjük az áruházi mentés, amelynek során naponta 770 áruházból mentik a zöldséget, gyümölcsöt és pékárut, majd azokat még aznap 550 partnerszervezet segítségével eljuttatják a helyi rászorulókhoz. A 2023-ban megmentett 10 000 tonna élelmiszer-felesleg 85%-át ez a tevékenység tette ki.

Szintén kiemelkedő kezdeményezés az Édes Száj program, amely ünnepi gyermekrendezvényekhez kapcsolódva biztosít édességet és más finomságokat azoknak a gyerekeknek, akik ezekhez máskülönben nem juthatnának hozzá.

A JótéKonyha társadalmi célú vállalkozásként működik, és vállalati önkénteseket fogad félnapos közös főzésekre. Ezek során gyakran több mint ezer adag meleg ételt készítenek el és osztanak szét rászorulók között.

Nagygyörgy András
külső kapcsolatok
igazgató
Magyar Élelmiszerbank
Egyesület

– 2024-ben a tevékenységünk a non-food termékekre is kiterjedt. Ennek keretében irodabútorokat, laptopokat, higiéniai szereket és más nem élelmiszer jellegű termékeket is eljuttatunk a rászorulóknak – avat be Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.

Mint mondja, a mezőgazdasági mentés egyelőre nem tudott érdemi szintre lépni Magyarországon, mert nehéz tartós és rendszeres viszonyt kialakítani a termelőkkel.

– Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani a mezőgazdasági szereplőkkel, hogy párbeszéd indulhasson egy hatékony mentési megoldásról. Emellett tervezzük ún. „mozgalmárok” bevonását is. Olyan emberekét, akik belülről segítik elérni, hogy egy-egy cég nekünk adományozza a feleslegeit – fejti ki Nagygyörgy András.

Az Egyesület hosszú távú szándéka egy még nagyobb, országos mentési és fenntarthatósági hálózat kiépítése, amelybe nemcsak a nagy kereskedelmi láncokat és gyártókat, hanem kis boltokat, kávézókat, pékségeket is bevonnak. Már el is indult a FoodForFree program, amely lehetőséget biztosít arra, hogy ezekben az üzletekben megmaradt napi feleslegeket csomagokba rendezve, ingyen eljuttassák a rászorulókhoz.

Márkaszövetség: fenntarthatóság és versenyképesség

A fenntarthatóság terén a vezető FMCG-márkákra komoly felelősség hárul, ugyanakkor továbbra is rengeteg feladat vár rájuk. Bár elméleti szinten a gyártók, a kereskedők és a fogyasztók is mindinkább tisztában vannak azzal, milyen gyakorlatokat kellene követni a környezeti terhelés csökkentéséhez, a mindennapi gyakorlatban ez még nem tükröződik teljes mértékben.

Fekete Zoltán
főtitkár
Magyar Márkaszövetség

– A fenntarthatósági újítások forrása nem feltétlenül a nagy márkák oldaláról érkezik. Egyre több kisebb brand és startup jelenik meg úttörő megoldásokkal, amelyeket később a nagyobb cégek is átvesznek. Ez azért jelentős, mert a nagyvállalatok méretgazdaságossága révén ezek az ötletek nagyobb közönséghez is eljuthatnak. A fenntarthatóbb termékek azonban jelenleg még jellemzően drágábbak, így inkább a tudatosabb és tehetősebb vásárlókhoz találnak utat. Mi a Márkaszövetségben lobbi­tevékenységet végzünk azért, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozások ne csak hatékonyak legyenek, hanem tagvállalataink versenyképességét se ássák alá. Az FMCG-piac szereplőinek ma az egyik legnagyobb kihívása az, hogyan lehet fenntarthatóan működni a gazdasági nehézségek és a dráguló szabályozási környezet mellett – tájékoztat Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség ügyvezető főtitkára, aki arról is szót ejt, hogy a szövetség működését szigorú belső versenyjogi szabályok határozzák meg, így tagjai nem hangolhatják össze piaci tevékenységeiket, még fenntarthatósági célból sem. A szabályozási oldalon azonban igyekeznek hatást gyakorolni, különösen két fő területen: az egyik az anyagi jellegű szabályozás (körforgásos gazdálkodás, csomagolások, hulladékkezelés), a másik pedig a szellemi szabályozás (fogyasztóvédelem, marketingkommunikáció, greenwashing).

– A fogyasztóvédelem kapcsán a vállalatoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, különösen a fenntarthatósági állítások kommunikációjában. Egyre gyakoribbak a hatósági vizsgálatok, így a cégeknek objektív és bizonyítható módon kell igazolniuk fenntarthatósági üzeneteiket. Emellett várható, hogy uniós szinten is csak auditált standardok alapján lehet majd zöld állításokat tenni. Mindez azért is lényeges, mert a nem megalapozott állítások nemcsak az adott márka, hanem az egész iparág hitelességét is alááshatják. A Márkaszövetség tagjai ezért a vonatkozó jogszabályok mellett a hazai reklámetikai kódex előírásait is betartják – tudjuk meg Fekete Zoltántól.

FÉSZ: nehezen indul a szemléletváltás

A FÉSZ elsősorban abban támogatja tagjait, hogy naprakész ismeretekhez jussanak a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozásokról és fejleményekről. Ennek érdekében workshopokat is szerveztek, melyeken azt hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság nem egy szokványos jogszabályi megfelelési kötelezettség, hanem szemléletváltást igényel.

A szervezet tapasztalatai szerint a hazai élelmiszeripar fenntarthatósági szempontból még nem áll jól. Sok gyártó nem fogadta még el a fenntarthatóság központi jelentőségét, sőt egyesek csupán újabb teherként tekintenek a sokasodó elvárásokra. A kisebb gyártók számára különösen nehéz e gondolkodásmód beépítése a napi működésbe, mivel a mindennapi kihívások – például az alapanyagárak változása vagy a szabályozási környezet – rengeteg energiát emésztenek fel. A körülményeket tovább nehezíti, hogy az elmúlt öt évben a COVID óta nem volt nyugodt időszak az ágazatban.

Vörös Attila
ügyvezető igazgató
FÉSZ

– A hazai élelmiszeripari gyártók helyzete nehéz: az inputköltségek – az energia, a víz, a csatornadíjak – jóval magasabbak, mint a szomszédos országokban. Ráadásul olyan egyedi terhek is sújtják őket, mint a Neta vagy az EPR-díjak. Mindez egy olyan piacon, ahol a magyar fogyasztók kifejezetten árérzékenyek, és az alacsony jövedelmek nagy hányadát fordítják élelmiszerre. Ebben a közegben a mikro- és kisvállalkozások számára gyakran a túlélés a legfőbb cél, így a fenntarthatóság háttérbe szorul – világít rá Vörös Attila, a FÉSZ ügyvezető igazgatója.

A szövetség jelenleg elsősorban az EUDR-rendelettel foglalkozik, és azon dolgozik, hogy minél több információval lássa el a tagvállalatokat, hogy 2026-tól megfelelhessenek az új előírásoknak. Ezenfelül hírlevelek és összefoglalók formájában a többi vonatkozó jogszabályról is rendszeresen tájékoztatást adnak a tagságnak. Kiemelt terület számukra évek óta az EPR-rendszer és a gyártók által megfizetendő díjak, amelynek átláthatóbbá és olcsóbbá tételét szorgalmazzák.

– Arra törekszünk, hogy az általunk elérhető gyártók legalább megismerjék és felismerjék a fenntarthatóság komplex témarendszerének alapjait és jelentőségét. Személy szerint próbálok optimista lenni, és bízom abban, hogy a jövőben kialakulhat egy, az élelmiszergyártók számára támogatóbb környezet, például egy olyan élelmiszeripari stratégiára építve, amelyben közösen meghatározott célok mentén működhetnek együtt az érintett szereplők – osztja meg lapunkkal a szakember.

Jelen körülmények között a mikro- és kisvállalkozások számára gyakran a túlélés a legfőbb cél, így a fenntarthatóság háttérbe szorul

BCSDH: tudásból változás

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) azon dolgozik, hogy tagvállalataival együttműködve elősegítse a klímasemlegesség, a természetbarát működés és a társadalmi igazságosság térnyerését. Ez a három terület jelenti jelenleg a legnagyobb fenntarthatósági kihívást a gazdasági szereplők számára, mivel alapjaiban határozza meg a vállalatok hosszú távú sikerességét. A szervezet tevékenysége arra irányul, hogy rendszerszintű változásokat indítson el, és ehhez közös gondolkodásra, gyakorlati megközelítésekre épít.

A BCSDH erejét az a több mint 150 vállalatvezető adja, akik együtt a hazai GDP 40%-át állítják elő. E gazdasági súly lehetővé teszi, hogy az elindított kezdeményezések széles körű hatást gyakoroljanak. Ennek egyik meghatározó állomása volt a 2021-ben megalakított Net Zero Tanácsadó Testület, amely kormányzati és iparági szereplők, meghatározó szakértők bevonásával támogatja Magyarország karbonsemlegességi céljait.

Márta Irén
igazgató
BCSDH

– A kibocsátáscsökkentés mellett ki­emelten fontos az alkalmazkodás kérdésköre is – mutat rá Márta Irén, a BCSDH igazgatója. – Csak akkor csökkennek a kockázatok, ha a vállalatok stratégiájában egyszerre jelenik meg a mitigáció és az adaptáció. Aki ezt felismeri, az nemcsak biztonságosabb működést ér el, hanem versenyelőnyhöz is juthat.

A szervezet sokrétű oktatási és tudásmegosztó programokat is működtet.

– „A jövő vezetői” programunk tizenkettedik évfolyamánál tart, és gyakorlati példákon, aktuális ismeretanyagon keresztül támogatja a résztvevőket abban, hogy valódi változásformáló szereplőkké váljanak. Ez a képzés 2024-ben az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj hazai fordulóján is elismerést kapott. Továbbá kétnapos ESG-képzéseket is indítottunk, melyek komplexitásukban egyedülállóak a hazai kínálatban. Egyre több vállalat használja ki a cégre szabott workshopokat. A következő lépés az online platform bevezetése: a BCSDH Akadémia, amelyben elismert szakemberek segítik a tudás átadását – sorolja Márta Irén.

A szervezet részt vesz a hazai szabályozási folyamatok támogatásában is. Saját rendezvényeiken keresztül konzultációs lehetőségeket biztosítanak az ESG-előírások terén, az érintett szakmai szervezetek és hatóságok bevonásával.

A BCSDH nemzetközi szinten is elismerést kapott a körforgásos gazdaság területén: 2026 őszén Budapest ad otthont a Circular Economy Hotspot európai találkozójának.

Munch: ételmentés három lépésben

A Munch elsődleges célja az élelmiszer-pazarlás mérséklése, mégpedig úgy, hogy lehetőséget teremt a vendéglátóhelyek – éttermek, üzletek, szállodák – számára arra, hogy a közeli lejáratú vagy aznap megmaradt ételeket kedvezményes áron értékesítsék. A rendszerhez bárki csatlakozhat, akinek van eladható feleslege; ehhez mindössze annyit kell tennie, hogy kitölti a jelentkezési űrlapot a weboldal „Partnereknek” menüpontjában, ahol munkatársaik néhány napon belül jelentkeznek. A vásárlói oldalon a folyamat egyszerű: az érdeklődők letöltik az applikációt, kiválasztják a számukra szimpatikus ajánlatot, online lefoglalják és kifizetik a csomagot, majd személyesen átveszik a megadott idősávban. Ez minden résztvevő számára előnyös: a vállalkozások értékesíteni tudják az egyébként megsemmisítésre ítélt termékeket, míg a fogyasztók jelentős, 40–70%-os árkedvezménnyel jutnak jó minőségű ételekhez.

Kirill Perepelica
társalapító
Munch

– Az elmúlt években Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozik a tudatos, pazarlásmentes életmód iránt. Mi abban szeretnénk segíteni, hogy ezt a törekvést mindenki számára könnyen elérhető, kézzelfogható lehetőséggé alakítsuk – ismerteti Kirill Perepelica, a Munch társalapítója.

A Munch jelenleg három fő területen működik. Az első az alapvető ételmentési szolgáltatás, amely során a felhasználók közvetlenül menthetnek élelmiszert vendéglátóhelyekről, boltokból vagy szállodákból. Második pillérként hozták létre a Munch Marketet, amely lehetővé teszi az otthonról történő vásárlást és házhoz szállítást. Ebben a modellben olyan termékek közül lehet választani, amelyek például esztétikai hibák, rövid lejárat vagy szezonális túlkínálat miatt eredeti áron nem találtak vevőre. A harmadik, legfrissebb fejlesztésük a Munch Club, amely olyan különleges étkezési élményeket kínál, amelyek egyszerre jelentenek gasztronómiai felfedezést és pénztárcabarát megoldást. Jelenleg Budapesten több mint 100 vendéglátóhely vesz részt a programban, és folyamatosan bővül a résztvevők köre.

– Az elmúlt évben a Munch révén több mint 3,5 millió adag ételt sikerült megmenteni négy országban, és már több mint 6000 partner csatlakozott hozzánk. Jelenleg a Munch Club fejlesztésén van a hangsúly, mivel ezt a szolgáltatást a hazai bevezetést követően Szlovákiában, Csehországban és Romániában is elindítjuk – emeli ki Kirill Perepelica.