Magazin: Közös Agrárpolitika 2020: fejlesztések, generációváltás és aggodalmak

Hol tart ma a magyar mezőgazdaság? Milyen prioritások és kihívások jellemzik az agráriumot? Milyen fejlesztések, változások történtek az elmúlt években? És vajon van-e élet a támogatáscsökkentéseken túl? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ májusban a Közös Agrárpolitika 2020 című konferencia.

Kis Miklós Zsolt
vidékfejlesztésért felelős
államtitkár
Agrárminisztérium

A mezőgazdasági kibocsájtás 2018-ban 3,6 százalékkal volt magasabb, mint az azt megelőző évben. Magyarország a termelési tényezők egy munka­erőegységre jutó reáljövedelme alapján a legjobban teljesítő uniós országok közé került – mutatott rá Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára nyitó előadásában, majd hozzátette: folyamatosan növekszik a magas hozzáadott értékű termékek aránya, ám csak akkor lehet igazán helyzetbe hozni a mezőgazdaságot, ha sikerül megállítani a negatív tendenciákat az élelmiszeriparban, és új pályára állítani őket. Az államtitkár kiemelte: a növekedési folyamat idén is folytatódik, hiszen a kormány több száz milliárd forintos támogatása számos olyan beruházás formájában valósul meg, amely komoly segítséget jelent az agrárium számára.

– A legfőbb prioritások a gazdák jövedelmének stabilizálódása, az öntözés fejlesztése, a versenyképesség növelése és a generációváltás zökkenőmentes biztosítása. Csakhogy, mivel az Európai Bizottság tavaly novemberben bejelentette, hogy jelentősen csökkentené a támogatások mértékét, minden mezőgazdasági szereplőnek fel kell készülnie arra, hogy nem feltétlenül fogják megkapni a szükséges pénzt és eszközt a munkájukhoz – figyelmeztetett Kis Miklós Zsolt, majd hozzátette: a kormány mindent megtesz, hogy az agrárpénzek megmaradjanak, és nem fogják elfogadni a bizottság csökkentésről szóló javaslatát.

Megvalósuló vidékfejlesztés

Dr. Viski József
vidékfejlesztési programok
végrehajtásáért felelős
helyettes államtitkár

Dr. Viski József, a vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár a vidékfejlesztési program eredményeit és aktuális kérdéseit foglalta össze. Rámutatott: noha a 2020-as vidékfejlesztési programból már csak egy év van hátra, a végrehajtási időszak 2023-ig tart. A 2015 óta tartó projektben felhasznált támogatások mintegy fele beruházásra fordítódott. A hazai és uniós forrásokból származó támogatás 1370-80 milliárd forint, s a már megvalósult projektek mellett továbbra is vannak nyitott pályázati felhívások. Az államtitkár kiemelte: a rendelkezésre álló uniós keret 100%-ára megszülettek a támogatói döntések, s ez több mint 187 000 nyertes kérelmet jelent. Eddig 450 milliárd forintot fizettek ki a gazdáknak, s a kifizetések idén is folytatódnak a megvalósulások ütemében.

Gazdákra mindig szükség lesz

A konferencia első kerekasztal-beszélgetése pénzügyi oldalról közelített az agrárium aktuális helyzetéhez. Szóba kerültek a finanszírozási problémák, a csökkenő EU-s támogatás, illetve a hazai pénzintézetek és az agrárszektor kapcsolata. A beszélgetés résztvevői, Benedek Fülöp, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának vezetője, Simon Attila, az MKB Agrárpartner szakmai vezetője, Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője, Andorka Miklós, a MAPI stratégiai igazgatója és Hollósi Dávid, a Takarék Csoport agrárigazgatója egyetértettek abban, hogy a gazdákra mindig szükség lesz, hiszen élelemre is mindig szükség van, éppen ezért az EU „visszafelé megy”, amikor az agrártámogatásokat akarja csökkenteni.

A szakértők úgy vélték, a gazdákat minél előbb fel kell készíteni a várható változásokra. Szó esett a generációváltásról is, amely a mezőgazdaságban zajlik. Simon Attila kiemelte: nagyon komoly gazdaságokat vesznek át a fiatalok, akik már készségszinten használják a precíziós gazdálkodás technológiáit, s mindez egy sokkal kiszámíthatóbb, átláthatóbb és alacsonyabb kockázatú helyzetet teremt a bankok számára, amikor hitelekről, támogatásokról kell dönteni.

Logisztikai kihívások

Juhász Csaba
vezető
Glencore Agriculture
Hungary

Juhász Csaba, a Glencore Agriculture Hungary Kft. vezetője az agrárlogisztika várható változásairól beszélt. Elmondta: a mezőgazdasági árut támogató fejlesztések elmaradtak a vasútnál. Fedett rakodók hiányában óriási az időjárási kitettség, a rakodási helyek száma pedig limitált, de még mindig ez a legolcsóbb szállítási mód. A belföldi raktárak ki- és betárolási kapacitásai alacsonyak, és sok helyen csak oldalbillenős autókat tudnak fogadni, ráadásul a munkavédelem elmaradott szintje is komoly problémát jelent. A közúti fuvarozás terén nehezítő tényezőként jelenik meg a fuvardíjak trendszerű, valamint a sofőrök bérének drasztikus emelkedése. A vízi szállítást illetően is komoly bizonytalanságok jellemzőek, hiszen a vízállás akár minimális változása is nagy növekedést eredményez a rögzített alapdíjhoz képes. Így a legbiztosabb megoldás még mindig a vasút marad, ám rendkívül nagy igény lenne gyorsabb, megbízhatóbb rakodási lehetőségekre, és számos egyéb, a hazai logisztika egészét érintő fejlesztésre.

Digitalizáció és hagyomány

A konferencián szó esett még a digitalizáció és az automatizálás gyakorlati megjelenési formáiról. Mátrai Zoltán a SmartGazda projekt kapcsán a precíziós gazdálkodás technológiai újításait (távérzékelési adatok, produktivitástérképek, MR, térinformatikai rendszerek) vázolta fel. Szabó Imre, a BoldAgro tulajdonosa saját, 30 éve működő birtokának történetén keresztül mutatta be, miként lehet egy farmból a lehető legtöbbet kihozni agrár-, gasztro- és turisztikai szempontból. Két előadás is foglalkozott a növényvédelem témakörével. A szakmai napot a Gépek csatája című kerekasztal-­beszélgetés zárta, amelyen arról volt szó, hogy noha a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök és technológiák már elérhetők, az ebben rejlő lehetőségeket egyelőre még csak nagyon kevesen tudják igazán kiaknázni.

Gyarmati O.